Úgy törölték a minimum- és előzetes ponthatárokat, hogy mégis van egyetem, ahol húztak ilyeneket

Idén nincsenek központi előzetes ponthatárok a legnépszerűbb szakokon sem, az egyetemek viszont saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy magasabb pontszámhoz kötik a felvételt. Megnéztük a legnépszerűbb szakokat.

  • Eduline

Az előzetes ponthatárok az egyetemeken azt jelentették, hogy a megadott pontszám alatt nem vehető fel senki az adott szak ösztöndíjas formájára. Bár 2023-ban nincs központi minimum- és előzetes ponthatár, a legnépszerűbb egyetemek legnépszerűbb képzésein idén is lehetnek előre megállapított ponthatárok.

A gazdálkodási és menedzsment évek óta a legnépszerűbb alapszak, idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) minimumpontszámot húztak ezen a szakon, míg 400 pont kell azoknak, akik a Corvinuson kezdenék el a képzést ösztöndíjas formában. Ezzel szemben nincsenek előzetes ponthatárok az ELTE gazdasági képzésein.

A BME egyébként az összes gazdasági, építőmérnöki, társadalomtudományi, közlekedésmérnöki és járműmérnöki, természettudományi és villamosmérnöki képzését 280 ponthoz kötötte. Nem kell viszont beugró az építészmérnöki, a vegyészmérnöki és a gépészmérnöki szakokhoz.

Akik nemzetközi tanulmányokra jelentkeznének, az ELTE-n 350 pontos előzetes ponthatárral találkoznak, a Debreceni Egyetemen 200 pontos a beugró, a Károlin 280, a míg a BGE-n, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen nem húztak előzetes korlátot a szakon.

Pszichológia szakra tavaly 5747-en jelentkeztek - várhatóan 2023-ban is sokan megjelölik majd. Idén az ELTE-n 350, Debrecenben 200 az előzetes ponthatár, míg Szegeden és Pécsen nem lesz előzetes ponthatár.

A jogászképzések is minden évben több ezer leendő hallgatót vonzanak. Az ELTE, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem  jogászképzésén idén nem lesz előzetes ponthatár, a Károli Gáspár Református Egyetem viszont 350, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Széchenyi István Egyetem 280 pont az előzetes limit.

A mérnökinformatikus képzésen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán, a Debreceni Egyetemen, a Pannon Egyetemen és az Óbudai Egyetemen 280 pont a beugró, Dunaújvárosban és Szegeden viszont nincs előzetes limit.

Hol lehet megnézni, van-e előzetes ponthatár?

2023-ban a meghirdetett szakok mellett megjelent egy új sor a táblázatban, mégpedig „minimumpontszám” néven. Az itt feltüntetett számok az adott egyetem adott képzésére vonatkoznak (fontos, hogy a finanszírozási formák között is lehet eltérés).

Felvi

Itt keresgélhettek az idén meghirdetett képzések közül.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.