Úgy törölték a minimum- és előzetes ponthatárokat, hogy mégis van egyetem, ahol húztak ilyeneket

Idén nincsenek központi előzetes ponthatárok a legnépszerűbb szakokon sem, az egyetemek viszont saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy magasabb pontszámhoz kötik a felvételt. Megnéztük a legnépszerűbb szakokat.

  • Eduline

Az előzetes ponthatárok az egyetemeken azt jelentették, hogy a megadott pontszám alatt nem vehető fel senki az adott szak ösztöndíjas formájára. Bár 2023-ban nincs központi minimum- és előzetes ponthatár, a legnépszerűbb egyetemek legnépszerűbb képzésein idén is lehetnek előre megállapított ponthatárok.

A gazdálkodási és menedzsment évek óta a legnépszerűbb alapszak, idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) minimumpontszámot húztak ezen a szakon, míg 400 pont kell azoknak, akik a Corvinuson kezdenék el a képzést ösztöndíjas formában. Ezzel szemben nincsenek előzetes ponthatárok az ELTE gazdasági képzésein.

A BME egyébként az összes gazdasági, építőmérnöki, társadalomtudományi, közlekedésmérnöki és járműmérnöki, természettudományi és villamosmérnöki képzését 280 ponthoz kötötte. Nem kell viszont beugró az építészmérnöki, a vegyészmérnöki és a gépészmérnöki szakokhoz.

Akik nemzetközi tanulmányokra jelentkeznének, az ELTE-n 350 pontos előzetes ponthatárral találkoznak, a Debreceni Egyetemen 200 pontos a beugró, a Károlin 280, a míg a BGE-n, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen nem húztak előzetes korlátot a szakon.

Pszichológia szakra tavaly 5747-en jelentkeztek - várhatóan 2023-ban is sokan megjelölik majd. Idén az ELTE-n 350, Debrecenben 200 az előzetes ponthatár, míg Szegeden és Pécsen nem lesz előzetes ponthatár.

A jogászképzések is minden évben több ezer leendő hallgatót vonzanak. Az ELTE, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem  jogászképzésén idén nem lesz előzetes ponthatár, a Károli Gáspár Református Egyetem viszont 350, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Széchenyi István Egyetem 280 pont az előzetes limit.

A mérnökinformatikus képzésen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán, a Debreceni Egyetemen, a Pannon Egyetemen és az Óbudai Egyetemen 280 pont a beugró, Dunaújvárosban és Szegeden viszont nincs előzetes limit.

Hol lehet megnézni, van-e előzetes ponthatár?

2023-ban a meghirdetett szakok mellett megjelent egy új sor a táblázatban, mégpedig „minimumpontszám” néven. Az itt feltüntetett számok az adott egyetem adott képzésére vonatkoznak (fontos, hogy a finanszírozási formák között is lehet eltérés).

Felvi

Itt keresgélhettek az idén meghirdetett képzések közül.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.