Így számolják a pontokat a középiskolai felvételin: mutatjuk, mennyit ér a szóbeli

Mennyit érnek a központi írásbeli vizsga eredményeit a középiskolai felvételin, és mennyit számít a szóbeli (ha van)?

  • Eduline

A középfokú iskolák háromféle pontszámítási módszert használhatnak. Figyelembe vehetik csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket, de úgy is dönthetnek, hogy a tanulmányi eredményeket és a központi felvételin elért pontszámokat, vagy az iskolai jegyek és az írásbeli mellett a szóbelin elért pontszámot is beszámítják.

Azok a diákok, akiknek csak a tanulmányi eredmények és a központi felvételin elért pontszámok számítanak, január végén már hátradőlhettek, hiszen a 2x45 perces vizsgát idén január 21-én tartották.

Hány pontot érnek a vizsgák?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint az írásbeli vizsgáknak a felvételi összpontszám legalább 50 százalékát kell adnia, de az iskolák akár úgy is dönthetnek, hogy a matematika és a magyar nyelvi feladatlapok eredményei közül csak az egyiket, például a matematika eredményeit számítják be. Ebben az esetben tehát önmagában ez adja majd a felvételi összpontszám felét.

Ha egy középfokú intézmény az írásbeli vizsgákat követően szóbeli vizsgát is szervez, annak eredménye az összpontszám maximum 25 százalékát teheti ki. A szóbelik időpontjáról ide kattintva olvashattok bővebben.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.