A budapesti Teleki Blanka Gimnázium szóbelijére azokat a diákokat hívják be, akik legalább 100 pontot gyűjtöttek – a Telekiben a felvételizők maximum 200 pontot gyűjthetnek össze, ebből 50-et adnak a hozott pontok (összeadják a 7. év végi és a 8. félévi jegyet nyelvtanból, irodalomból, történelemből, idegen nyelvből és matekból), 100-at a központi felvételi eredménye határoz meg, 50-et pedig a szóbeli.

Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium nyolc évfolyamos képzésére azoknak a diákoknak a jelentkezését várják, akik a központi írásbeli vizsgán legalább 75 pontot szereztek.

A budapesti Babits Mihály Gimnáziumban a négyosztályos képzés valamennyi tagozatára azok jelentkezését várják, akik a központi írásbelin minimum 60 pontot szereztek. A nyolc évfolyamos képzéseken is ugyanez a szabály, ott azokra a negyedikesek jelentkezésére számítanak, akik a magyar- és a matekteszten összesen elérhető 100 pontból legalább 60-at gyűjtöttek.

Mi az a szóbeli behívási ponthatár?

A legnépszerűbb gimnáziumokban a többszörös túljelentkezés miatt csak azokat a diákokat hívják be szóbelizni, akik az írásbelin elérnek egy – iskolánként, sőt olykor tagozatonként – eltérő ponthatárt. Van, ahol ezt azzal magyarázzák, hogy több száz diákot nem tudnak egyenként szóbeliztetni, máshol pedig azzal, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján a ponthatár alatt teljesítő gyerekeknek csak felesleges stresszt jelent az újabb vizsga, a pontszámbeli különbségüket nem tudják majd behozni. Sok gimnáziumban azonban – túljelentkezés ide vagy oda – minden jelentkezőt behívnak szóbelizni.

Tavaly a Babits négy évfolyamos képzésének szóbelijén például azok vehettek részt, akik az írásbelin a maximális 100-ból legalább 55 pontot szereztek. A szintén budapesti Szent Margit Gimnáziumban tavaly 55 pont volt a behívási ponthatár (az ideit még nem tették közzé), az érdi Vörösmartyban pedig 77 ponttól várták a nyolcosztályos képzésre készülők jelentkezését.