A közösségi média, és összességében a telefonok megzavarják a beszélgetéseket, a telefonok kontroll nélküli használata pedig hatással van az interakciók minőségére, derült ki egy friss kutatásból.
A gyerekek egyre korábban kerülnek képernyő elé, és a digitális világ hatásai súlyosbodnak: nemcsak a beszédfejlődés áll meg, hanem az idegrendszer és az érzelmi készségek is károsodhatnak. Pécsi Rita neveléskutató figyelmeztet: a Minecraft „benne van a kábítószerek sorában”, a virtuális játékok és alkalmazások dopamin-hatásai pedig függőséget okoznak.
A gyerekek online védelméről szóló jelentést vitatták meg az Európai Parlamentben: 16 év legyen az alsó korhatár, amely alatt nem lehet hozzáférni a közösségi médiához, videóplatformokhoz és AI-segédlethez. Az EP célja, hogy a fiatalokat jobban megvédjék a káros tartalmaktól és a digitális függőségtől.
A gyerekek világa ma sokkal összetettebb, mint akár egy évtizede volt. Folyamatos információáradat, közösségi média, képernyőidő, versengés – mindezek a tényezők állandó stresszforrást jelentenek. Bojti Andrea gyermekpszichológus szerint a legfontosabb feladat az, hogy a gyerekeket nem megóvni, hanem megerősíteni kell.
A képernyőhasználat már a legkisebbek életében is mindennapossá vált, pedig a szakértők szerint ötéves korra is legfeljebb napi egy óra lenne az ideális. Timár Borbála digitális gyermekvédelmi szakértő szerint ugyanakkor a teljes tiltás sem megoldás: „Azok a gyerekek, akik az oviban tablettel játszhatnak, nem fognak otthon videójátékért könyörögni jobban, mint azok, akik nem csinálnak ilyet.”
A Global Witness legújabb vizsgálata szerint a TikTok keresője akkor is pornográf tartalmakat ajánl fel 13 éves felhasználóknak, ha be van kapcsolva az alkalmazás korhatáros tartalmakat kiszűrő „Restricted Mode” funkciója.
Milyen hosszú távú következménye lehet, ha egy kisgyerek túl sokat van az online térben? Mikor lehet okoseszközt adni először a gyerek kezébe? Hogyan lehet kimozdítani a legkisebbeket a való világba? Dr. Konok Verával, az Alfa Generáció Labor vezetőjével és társalapítójával beszélgettünk.
Ősszel a gyerekkórház saját akadémiát indít, ahol ingyenes képzést is kínálnak a szülőknek.
Miközben a brit kutatók szerint már minden harmadik diák nem játszik iskola után a szabadban, egy hazai felmérés arra figyelmeztet: a magyar gyerekek naponta közel négy órát töltenek képernyő előtt.
Így egyeztek meg a szülőkkel.
Hiányos szókincs, kevés szinonima, nem elég fejlett nyelvi asszociációs képesség - ilyen következményei lehetnek egy ovisnál, ha otthon túl sokszor kerül elő az okostelefon, tablet.
Minden eddiginél több időt töltenek a magyar gyerekek valamilyen képernyő előtt. A 8–12 évesek átlagos napi képernyőideje meghaladja az 5,5 órát, a tinédzsereknél ez a szám még megdöbbentőbb: a napi 8 órát is eléri.
A friss Hintalovon-jelentés lesújtó képet fest arról, hogy naponta hány percnyi képernyőideje van egy másfél éves totyogónak.
A felmérések szerint napi körülbelül 4 órát, de az Eduline által megkérdezett diákok ennél jóval többet. Ők is meglepődtek azon, pontosan mennyit.
A görög ábécé sorrendjét követve, az alfa után érkezik a legújabb generáció.
Sokat romlott a helyzet a koronavírus-járvány alatt.
Egyelőre nem tudni, hogy mikortól vezetik be az intézkedést.
Egyre több hazai általános iskolában döntenek úgy, hogy mobiltelefon-mentessé teszik az intézményt.
Korábban már bevezették az Online Biztonsági Törvényt, ami kötelezi a közösségi média platformokat arra, hogy védjék meg a gyerekeket a káros tartalmaktól.
A nyári szünetben a több szabadidő azzal is járhat, hogy a gyerekek több időt töltenek a televízió előtt. Mikor nézzenek tévét a szünetben? Szükséges egyáltalán szabályozni a képernyőidőt?
