A görög ábécé sorrendjét követve, az alfa után érkezik a legújabb generáció.
A 2025-ben született babák már egy új generáció első tagjai lesznek, ami nem más, minta béta generáció – mutatta be a CBS a McCrindle kutatócég közleményét.
Az ausztrál kutatócég szerint ugyanis a béta generáció tagjai lesznek azok, akik 2025 és 2039 között születnek. Ők a fiatalabb milleniálok és az idősebb Z generáció tagjainak gyerekei lesznek.
Míg az alfa generáció tagjainak meg kellett ismerkedni a az okostechnológiával és a mesterséges intelligencia korai változataival, a McCrindle szerint az új generáció tagjainak már az életük minden területén jelen lesz a mesterséges intelligencia és az automatizálás.
A Béta Generáció egy olyan világot örököl, amely komoly társadalmi kihívásokkal küzd:
„A klímaváltozással, a globális népességmozgásokkal és a gyors urbanizációval a középpontban a fenntarthatóság már nemcsak előny, hanem elvárás lesz. Ezt a generációt milleniál és idősebb Z generációs szülők nevelik, akik közül sokan az alkalmazkodóképességet, az egyenlőséget és az ökológiai tudatosságot helyezik előtérbe a szülői nevelésben”
– olvasható a McCrindle nyilatkozatában.
A z generációs szülők, valószínűleg óvatosabban fogják kezelni azt, hogy gyermekeik hogyan érintkezhetnek a digitális médiával. Az előző generációk szüleihez képest pedig többen gondolják úgy, hogy korlátozni kell a gyerekek képernyőidejét.
Ami még érdekes lesz a béta generációjában az az, hogy 2035-re várhatóan a globális népesség 16%-át fogják kitenni. Tagjai közül pedig sokan megélik a 22. századot is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
