Havazás, fűtési probléma, járványhelyzet – időről időre előfordul, hogy egy iskola rendkívüli okból bezár, és rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el. De mit jelent ez pontosan? Be kell-e pótolni a kieső napokat? És mi a különbség a rendkívüli tanítási szünet és a nevelés nélküli munkanap között?
Az elmúlt napok rendkívüli hidege a hét elején sem enyhül, az ország nagy részén továbbra is tartós mínuszokra kell számítani. A fagyos időjárás több oktatási intézményt is lépéskényszerbe hozott: van, ahol rendkívüli szünetet vagy online oktatást rendeltek el, máshol pedig az udvari szünetek szabályait módosították a diákok egészségének védelmében.
Jelenleg sátrakban tanulnak a gyerekek internet és áram nélkül, ami még messze nem egy normális iskolai helyzet, egy új kezdet. Több mint ezer diák jut 24 tanárra, és még mindig sokan szeretnének beiratkozni.
A napokig tartó havazás után újabb kihívást hoz az időjárás: pénteken több térségben is ónos eső várható, ami a közlekedést és az iskolába jutást is veszélyessé teheti. Emiatt már most vannak olyan intézmények, ahol az online oktatás mellett döntöttek.
Hosszú évek óta először végre előkerülhettek a szánkók a gyerekek legnagyobb örömére, de az extrém időjárás továbbra sem kedvez azoknak, akiknek ki kell menniük a lakásból.
Hosszú évek után kedden és szerdán volt az első akkora hó, hogy szánkóval lehetett a legegyszerűbben bejutni az iskolába.
Kimaradó vonatok, hosszabb menetidő pótlóbuszok - ha szerda reggel suliba mentek vonattal, akkor ezeket jó, ha tudjátok.
Késik a vonat, nem jár a busz a nagy hó miatt, és emiatt nem tudtok bemenni a suliba? Elmondjuk, ebben az esetben mi a teendő.
Hiába szerepel évek óta a kormány tervei között a lipótmezői bentlakásos elitiskola, az építkezés a mai napig nem indult el. Ennek ellenére a projektre létrehozott alapítvány 2021 és 2024 között már mintegy 1,3 milliárd forint közpénzt költött el.
A téli szünet utáni első hét legalább egy dologban biztosan tartogat örömöt: végre megérkezhet a hó. Bár az idei fehér karácsony ismét elmaradt, az időjárás január elején mintha kárpótolna bennünket, és valódi téli arcát mutatná.
Elege lett egy kisbéri nagypapának abból, hogy egy kormányzati üzenetet közvetítő, háborús tematikájú óriásplakát hetekig az általános iskola bejáratával szemben volt kihelyezve.
Az apa szerint fia minden nap rettegve megy iskolába, a baleset okozóját azonban nem vonták felelősségre.
Harminchét gyereket és két felnőttet kellett kórházba szállítani, miután hirtelen köhögés és hányinger miatt tömeges rosszullét alakult ki a nagykanizsai Kőrösi-iskolában. A helyszínre 14 mentőautó és egy helikopter érkezett, a hatóságok pedig mobillaborral vizsgálták az épület levegőjét, ám semmilyen mérgező anyagot nem találtak.
A Gödöllő mellett működő Kicsi Szép Tanyán a gyerekek nem tankönyvekből, hanem a mindennapi élethelyzetekből tanulnak: kertet művelnek, fát vágnak, kemencében sütnek, miközben észrevétlenül sajátítják el a matematikát, a biológiát vagy épp a fizikát.
Deliága Éva gyermekpszichológus a közösségi oldalán arról ír, hogy az évnek abba a szakaszába értünk, amikor képet kaphatunk arról, hogy érzik magukat az iskolában az első osztályos gyerekek.
Ha egy diák verekedik szünetben vagy folyamatosan fizikailag vagy verbálisan bántja a többieket, akkor ezzel a helyzettel az iskolának is foglalkozni kell, főleg ha ennek kapcsán több szülői bejelentés is érkezik.
Az egyik csepeli iskola mellett Micimackó és Malacka hívja fel a rohanó autósok figyelmét, hogy azon a zebrán gyakran mennek át gyerekek.
Rendeletmódosítással és kedvezménnyel próbálja visszaszorítani Újbuda önkormányzata a kerület közterületein megjelenő politikai hirdetéseket, különösen az oktatási intézmények és játszóterek környékén.
Közösségépítő hatása mellett a gyerekek figyelmében is javulást tapasztaltak a pedagógusok.
A kormány döntése nyomán hamarosan átalakul, hogyan igazoljuk a tanulmányi eredményeinket: a papírbizonyítvány mellett megjelenik – és hosszabb távon előtérbe kerül – a közhiteles digitális tanulmányi nyilvántartás.
