Trentin Balázs, a Tisza országgyűlési képviselője szerint egyre nagyobb esély van arra, hogy a diákoknak nem kell naponta több kerületen keresztül ingázniuk azért, hogy iskolába vagy óvodába járhassanak.
Az országgyűlési képviselője közösségi oldalán az Orchidea Iskola ügyében úgy fogalmazott, hogy „reális esély mutatkozik arra, hogy átmeneti megoldásokkal a kerületben maradhasson az oktatás jövőre, miközben folytatódnak az egyeztetések az épület felújításáról és a hosszú távú rendezésről”.
Trentin szerint ez mindenképpen pozitív előrelépés, majd megjegyezte azt is, hogy a szülői közösség határozott fellépése és összefogása nélkül valószínűleg nem tartanának itt.
A fenntartói és tulajdonosi felelősségi körök pontos tisztázása fontos kérdés, de jelenleg nem ez a legfontosabb feladat. A legfontosabb most az, hogy a gyermekek, a szülők és a pedagógusok minél hamarabb világos, kiszámítható és minden érintett számára elfogadható megoldást kapjanak. A szülők tájékoztatása alapján erre most már valódi esély mutatkozik.
-írta a képviselő, aki továbbra is egyetért a szülőkkel azzal kapcsolatban, hogy túl későn tájékoztatták őket az iskola kőbányai campusának bezárásáról.
Egy ilyen horderejű ügyben a családoknak és a tanári karnak is joguk van időben megismerni a lehetőségeiket, különösen akkor, amikor a beiratkozási időszak már lezárult.
– emelte ki a posztjában Trentin.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy csupán a beiratkozások után közölték a szülőkkel, hogy bezár az Óbudai Egyetem fenntartásában lévő iskola kőbányai campusa, és a gyerekeknek a X. helyett a XIII. kerületbe kellene naponta ingázniuk.
Nyitóképünk illusztráció.
Igyekeznek átmeneti megoldást találni azoknak a gyerekeknek, akik a Cserkesz utcai Orchidea Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolába és Óvodába jártak – írta közösségi oldalán Trentin Balázs, a Tisza országgyűlési képviselője. Az Óbudai Egyetem által fenntartott intézményt a következő tanévtől a X. kerületből a XIII. kerületbe költöztetik.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
