Több mint 3 milliárd forint európai uniós és állami forrásból újítanak fel három miskolci óvodát, de három általános iskola felújítása is támogatást nyert.
A vármegyeszékhely weboldalán olvasható adatok szerint
MIÓVI Pitypang Tagóvodája 1,005 milliárd,
a Benedek Elek Tagóvodája 860,7 millió,
a Bulgárföldi Tagóvoda és Szolgáltatási Központ 1,372 milliárd forintot kap infrastrukturális fejlesztésre.
Az összegből teljes körű épületfelújítást és energetikai korszerűsítést valósítanak meg, valamint az akadálymentesítésre és az eszközbeszerzésre is fordítanak pénzt.
A kedden megjelent Magyar Közlöny hosszú listát közölt iskolai, óvodai és bölcsődei beruházásokról – többnyire konkrét határidők nélkül. A felsorolásban több olyan intézmény is szerepel, amely évek óta sürgős felújításra vár. Kecskeméten egy általános iskolában már egyszer meg is kezdődtek a munkálatok, amelyeket később „átütemeztek."
Az óvodák mellett
a Kazinczy Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 209,6 millió,
a Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 300 millió,
míg az Arany János Általános Iskola 179,7 millió forintot kap felújításra.
Az épületfelújítás és az akadálymentesítés mellett más korszerűsítésre is koncentrálnak.
Az összesen több mint 3,9 milliárd forintnyi vissza nem térítendő 100 százalékos támogatásból megvalósuló fejlesztések a Széchenyi Terv Plusz programban, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszban jönnek létre az Európai Unió és a magyar állam társfinanszírozásával – szúrta ki az ATV.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
