Több mint 3 milliárd forint európai uniós és állami forrásból újítanak fel három miskolci óvodát, de három általános iskola felújítása is támogatást nyert.
A vármegyeszékhely weboldalán olvasható adatok szerint
MIÓVI Pitypang Tagóvodája 1,005 milliárd,
a Benedek Elek Tagóvodája 860,7 millió,
a Bulgárföldi Tagóvoda és Szolgáltatási Központ 1,372 milliárd forintot kap infrastrukturális fejlesztésre.
Az összegből teljes körű épületfelújítást és energetikai korszerűsítést valósítanak meg, valamint az akadálymentesítésre és az eszközbeszerzésre is fordítanak pénzt.
A kedden megjelent Magyar Közlöny hosszú listát közölt iskolai, óvodai és bölcsődei beruházásokról – többnyire konkrét határidők nélkül. A felsorolásban több olyan intézmény is szerepel, amely évek óta sürgős felújításra vár. Kecskeméten egy általános iskolában már egyszer meg is kezdődtek a munkálatok, amelyeket később „átütemeztek."
Az óvodák mellett
a Kazinczy Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 209,6 millió,
a Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 300 millió,
míg az Arany János Általános Iskola 179,7 millió forintot kap felújításra.
Az épületfelújítás és az akadálymentesítés mellett más korszerűsítésre is koncentrálnak.
Az összesen több mint 3,9 milliárd forintnyi vissza nem térítendő 100 százalékos támogatásból megvalósuló fejlesztések a Széchenyi Terv Plusz programban, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszban jönnek létre az Európai Unió és a magyar állam társfinanszírozásával – szúrta ki az ATV.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
