Az egyetemen már korábban is zajlottak felújítások, most azonban folytatják ezeket az épületek közel felével.
Több mint 28 milliárd forintnyi állami forrásból újítják fel az Állatorvostudományi Egyetem budapesti campusán található épületek mintegy negyven százalékát - jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter hétfőn Budapesten, miután Sótonyi Péterrel, az egyetem rektorával aláírták az erről szóló megállapodást.
Hankó szerint az Állatorvostudományi Egyetem a világ harmadik legrégebbi állatorvosi képzéssel bíró egyeteme, de ugyanakkor ,,versenyképes és innovatív", a nemzetközi rangsorokban is rendszeresen jól szerepel.
Ha megújul a campus, akkor az elvárások is erősödnek, így a mostani és a remélhetően a jövőben megvalósuló további fejlesztések alapján akár az a cél is kitűzhető, hogy az Állatorvostudományi Egyetem kerüljön be a top tíz közé
- mondta a miniszter.
Sótonyi Péter rektor szerint az egyetem "bizonyított" az elmúlt időszakban. Mintegy hetven országból fogadnak hallgatókat, akinek kétharmada idegennyelvi képzésben vesz részt, a Shanghai Ranking legutóbbi listáján pedig száz helyet ugrott előre.
Szerinte a mostani felújításokra azért van szükség, mert a valamikori vasgyár helyén épült úgynevezett lábasházak nagyon rossz állapotban vannak.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
