Egy francia településen úgy döntöttek, húznak egy váratlant, és hogy megmentsék az iskola osztályait, tehenekkel töltik fel a hiányzó helyeket.
Az 1621 fős Moosch településen található intézménynek mindössze négy tanuló hiányzik ahhoz, hogy elérje a 100 fős létszámot, ami ahhoz kell, hogy ne szűntessenek meg egy osztályt. Emiatt a faluban úgy döntöttek, tehenekkel pótolják a hiányt. Az állatoknak egyébként még nevük is van: Abondance, Amandine, Abeille, Arlette és Amsel. Velük együtt pedig már megvan a szükséges diáklétszám – írja a Maszol a France Info cikke alapján.
„Nevetünk rajta, de valójában nagyon dühösek vagyunk” – fogalmazott a település polgármestere, José Schruoffeneger. Hozzátette: kitöltik a beiratkozási lapokat a tehenek számára is, és tréfásan megjegyezte, hogy mivel az állatok inkább a legelőt kedvelik, talán célszerű lenne a tanórákat a szabadban megtartani.
A polgármester hozzátette, bár a döntéshozók között sok magasan képzett szakember van, gyakran nincs közvetlen tapasztalatuk a vidéki élet sajátosságairól. Egy falu életének központja az iskola: ez az a hely, ahol a közösség tagjai rendszeresen találkoznak. Az iskola megmaradása ezért kulcsfontosságú a település számára.
Egy negyedik osztályos, sajátos nevelési igényű tanuló magatartási problémái miatt az osztály összes többi tanulóját más intézményekbe íratták át a marosvásárhelyi szülők. Mivel egyetlen gyerekkel nem működhet osztály, az érintett osztályt megszüntették.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
