Egy negyedik osztályos, sajátos nevelési igényű tanuló magatartási problémái miatt az osztály összes többi tanulóját más intézményekbe íratták át a marosvásárhelyi szülők. Mivel egyetlen gyerekkel nem működhet osztály, az érintett osztályt megszüntették.
A tanuló szülei több iskolában is próbálkoztak átiratással, de kérelmüket sorra elutasították – derült ki az Erdély TV riportjából. A marosvásárhelyi már a harmadik intézmény, ahol hasonló problémák merültek fel, és a szülők több tanintézettel is perben állnak.
Az oktatási minisztérium ellenőrző testülete vizsgálatot indított az ügyben, majd utasította a Maros megyei tanfelügyelőséget, hogy találjanak megoldást. A gyereket végül a Marosvásárhelyi Friedrich Schiller Általános Iskolába iratták át.
A megyei főtanfelügyelő-helyettes, Antal Levente szerint a törvényi háttér sem könnyíti meg a helyzetet:
A speciális nevelési igényű gyerekek integrációjához a jogszabályok sem adnak egyértelmű útmutatást.
– fogalmazott.
Az áthelyezés azonban tovább fokozta a feszültséget: az új osztály szülői közössége
hetek óta nem engedi iskolába saját gyerekeit
, tiltakozva az integráció ellen. Mindez annak ellenére történik, hogy az intézmény egy segítő tanárt is kijelölt, és az iskolai tanács támogatást ajánlott fel a fiú számára.
"Mi úgy gondoltuk, hogy ezzel megoldódik ez a helyzet. Sajnos nem oldódott meg” – mondta Antal Levente. Hozzátette: „Nagyon szomorú és országos szinten egyedülálló esetről van szó, amelynek a megoldása továbbra is várat magára.”
Az Erdély TV szerette volna megszólaltatni az érintett szülőket is, azonban senki nem vállalta a nyilvánosságot.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
