Osztályt szüntettek meg egy sajátos nevelési igényű tanuló miatt Marosvásárhelyen

Egy negyedik osztályos, sajátos nevelési igényű tanuló magatartási problémái miatt az osztály összes többi tanulóját más intézményekbe íratták át a marosvásárhelyi szülők. Mivel egyetlen gyerekkel nem működhet osztály, az érintett osztályt megszüntették.

A tanuló szülei több iskolában is próbálkoztak átiratással, de kérelmüket sorra elutasították – derült ki az Erdély TV riportjából. A marosvásárhelyi már a harmadik intézmény, ahol hasonló problémák merültek fel, és a szülők több tanintézettel is perben állnak.

Az oktatási minisztérium ellenőrző testülete vizsgálatot indított az ügyben, majd utasította a Maros megyei tanfelügyelőséget, hogy találjanak megoldást. A gyereket végül a Marosvásárhelyi Friedrich Schiller Általános Iskolába iratták át.

A megyei főtanfelügyelő-helyettes, Antal Levente szerint a törvényi háttér sem könnyíti meg a helyzetet:

A speciális nevelési igényű gyerekek integrációjához a jogszabályok sem adnak egyértelmű útmutatást.

– fogalmazott.

Az áthelyezés azonban tovább fokozta a feszültséget: az új osztály szülői közössége hetek óta nem engedi iskolába saját gyerekeit, tiltakozva az integráció ellen. Mindez annak ellenére történik, hogy az intézmény egy segítő tanárt is kijelölt, és az iskolai tanács támogatást ajánlott fel a fiú számára.

"Mi úgy gondoltuk, hogy ezzel megoldódik ez a helyzet. Sajnos nem oldódott meg” – mondta Antal Levente. Hozzátette: „Nagyon szomorú és országos szinten egyedülálló esetről van szó, amelynek a megoldása továbbra is várat magára.”

Az Erdély TV szerette volna megszólaltatni az érintett szülőket is, azonban senki nem vállalta a nyilvánosságot.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.