Egy iskola általános szabályként előírta, hogy az 1-4. évfolyamos tanulók csak hozzátartozó kíséretében hagyhatják el az intézményt. Az Oktatási Jogok Biztosa szerint azonban erről nem az iskola, hanem a szülő jogosult dönteni, ezért az intézkedés sértette az oktatási jogokat.
Az Oktatási Jogok Biztosának 2025. évi beszámolója egy olyan ügyet is ismertet, amely sok kisiskolás családját érintheti. Egy első osztályos testvérpár szülei azért fordultak a hivatalhoz, mert az iskola nem engedte, hogy gyermekeik tanítás után önállóan hazamenjenek, noha a szülők ezt kifejezetten kérték.
A beszámoló szerint a szülők korábban engedélyt kaptak arra, hogy gyermekeik ne vegyenek részt a délutáni napköziben, mert otthon szerették volna segíteni a tanulásukat. Elmondásuk szerint a gyerekek jól ismerték az iskolába vezető utat, reggelente önállóan érkeztek az intézménybe, és korábban már egyedül is közlekedtek. Azt szerették volna elérni, hogy a tanítás végén is felnőtt kísérete nélkül távozhassanak az iskolából. Ráadásul GPS-el ellátott nyomkövetőt és mobiltelefont is adtak a gyerekeknek.
Az intézményvezető azonban – az Oktatási Hivatal egyik pedagógiai oktatási központjának állásfoglalására hivatkozva – úgy döntött, hogy az elsőtől negyedik évfolyamig tanuló gyerekek kizárólag hozzátartozói felügyelettel hagyhatják el az iskolát.
Indoklása szerint az ilyen korú gyerekek érettsége általában nem elegendő az önálló közlekedéshez, ráadásul az érintett család lakóhelye felé vezető út egy része közbiztonsági szempontból sem tekinthető veszélytelennek. Az igazgató arra is hivatkozott, hogy pedagógusként kötelességének érzi a rá bízott gyerekek biztonságának védelmét.
Az Oktatási Jogok Biztosának vizsgálata azonban arra jutott, hogy
Az intézmény ebben a kérdésben nem veheti át a szülőtől a döntés jogát és felelősségét.
A beszámoló emlékeztet arra, hogy a köznevelési törvény szerint a szülő köteles gondoskodni gyermeke iskolába érkezéséről és hazajutásáról, ezt azonban – megfelelő kor és érettség esetén – a gyermek útján is teljesítheti, vagyis a tanuló önállóan is közlekedhet. Ilyenkor a felelősség továbbra is a szülőt terheli.
A biztos ugyanakkor azt is elismerte, hogy a pedagógusok biztonsági szempontjai érthetők, de ez önmagában nem írhatja felül a szülő döntési jogát.
Érthető, hogy a tanulmányaik során a pedagógusokra bízott tanulókat féltik, és nem értenek egyet egyes szülői döntésekkel. A fentiek alapján azonban a szülő szülői felügyeleti jogára tekintettel kell lenni, a szülő felelőssége ugyanis nem szűnik meg azzal, hogy gyermeke iskolába jár, az az iskola felelőssége mellett folytonosan jelen van. Ilyen döntés lehet az, hogy a családi körülményekre tekintettel a gyermek önállóan elhagyhatja az intézményt és önállóan hazamehet.
A jelentés szerint az intézmény felügyeleti kötelezettsége addig tart, amíg a tanuló jogszerűen az iskolában tartózkodik. Ha azonban a szülő úgy dönt, hogy gyermeke önállóan megy haza, az iskola ezt általános szabállyal nem tilthatja meg. Az Oktatási Jogok Biztosa ezért megállapította, hogy az intézmény megsértette az oktatási jogokat, amikor minden 1-4. évfolyamos tanuló számára kötelezővé tette a hozzátartozói kíséretet.
Az Oktatási Jogok Biztosa azt ajánlotta az intézmény vezetőjének, hogy olyan szabályozást alakítson ki, amely biztosítja a szülők jogát arra, hogy maguk dönthessenek gyermekük önálló hazameneteléről. Az igazgató elfogadta az ajánlást, visszavonta a korábbi rendelkezést, és értesítette a panaszos szülőket arról, hogy gyermekeik a jövőben önállóan is elhagyhatják az iskolát.
A XVIII. kerületi Kondor Béla Általános Iskola megszüntetésén már régóta dolgozik a Külső-Pesti Tankerületi Központ. Van olyan szülő, aki most arról számolt be, hogy azzal hívták fel a tankerület munkatársai, hogy ne írassa be a gyerekét az említett intézménybe.
Július 2-án ismét utcára vonulnak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói. A szervezők szerint a tavalyi tüntetés óta nem történt érdemi előrelépés az általuk kifogásolt ügyekben, miközben a vizsgaközpont működésével, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák tovább súlyosbodtak. Úgy vélik, a jelenlegi működés miatt már nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és az egyetem dolgozói közül is egyre többen elégedetlenek.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
