Egy iskola általános szabályként előírta, hogy az 1-4. évfolyamos tanulók csak hozzátartozó kíséretében hagyhatják el az intézményt. Az Oktatási Jogok Biztosa szerint azonban erről nem az iskola, hanem a szülő jogosult dönteni, ezért az intézkedés sértette az oktatási jogokat.
Az Oktatási Jogok Biztosának 2025. évi beszámolója egy olyan ügyet is ismertet, amely sok kisiskolás családját érintheti. Egy első osztályos testvérpár szülei azért fordultak a hivatalhoz, mert az iskola nem engedte, hogy gyermekeik tanítás után önállóan hazamenjenek, noha a szülők ezt kifejezetten kérték.
A beszámoló szerint a szülők korábban engedélyt kaptak arra, hogy gyermekeik ne vegyenek részt a délutáni napköziben, mert otthon szerették volna segíteni a tanulásukat. Elmondásuk szerint a gyerekek jól ismerték az iskolába vezető utat, reggelente önállóan érkeztek az intézménybe, és korábban már egyedül is közlekedtek. Azt szerették volna elérni, hogy a tanítás végén is felnőtt kísérete nélkül távozhassanak az iskolából. Ráadásul GPS-el ellátott nyomkövetőt és mobiltelefont is adtak a gyerekeknek.
Az intézményvezető azonban – az Oktatási Hivatal egyik pedagógiai oktatási központjának állásfoglalására hivatkozva – úgy döntött, hogy az elsőtől negyedik évfolyamig tanuló gyerekek kizárólag hozzátartozói felügyelettel hagyhatják el az iskolát.
Indoklása szerint az ilyen korú gyerekek érettsége általában nem elegendő az önálló közlekedéshez, ráadásul az érintett család lakóhelye felé vezető út egy része közbiztonsági szempontból sem tekinthető veszélytelennek. Az igazgató arra is hivatkozott, hogy pedagógusként kötelességének érzi a rá bízott gyerekek biztonságának védelmét.
Az Oktatási Jogok Biztosának vizsgálata azonban arra jutott, hogy
Az intézmény ebben a kérdésben nem veheti át a szülőtől a döntés jogát és felelősségét.
A beszámoló emlékeztet arra, hogy a köznevelési törvény szerint a szülő köteles gondoskodni gyermeke iskolába érkezéséről és hazajutásáról, ezt azonban – megfelelő kor és érettség esetén – a gyermek útján is teljesítheti, vagyis a tanuló önállóan is közlekedhet. Ilyenkor a felelősség továbbra is a szülőt terheli.
A biztos ugyanakkor azt is elismerte, hogy a pedagógusok biztonsági szempontjai érthetők, de ez önmagában nem írhatja felül a szülő döntési jogát.
Érthető, hogy a tanulmányaik során a pedagógusokra bízott tanulókat féltik, és nem értenek egyet egyes szülői döntésekkel. A fentiek alapján azonban a szülő szülői felügyeleti jogára tekintettel kell lenni, a szülő felelőssége ugyanis nem szűnik meg azzal, hogy gyermeke iskolába jár, az az iskola felelőssége mellett folytonosan jelen van. Ilyen döntés lehet az, hogy a családi körülményekre tekintettel a gyermek önállóan elhagyhatja az intézményt és önállóan hazamehet.
A jelentés szerint az intézmény felügyeleti kötelezettsége addig tart, amíg a tanuló jogszerűen az iskolában tartózkodik. Ha azonban a szülő úgy dönt, hogy gyermeke önállóan megy haza, az iskola ezt általános szabállyal nem tilthatja meg. Az Oktatási Jogok Biztosa ezért megállapította, hogy az intézmény megsértette az oktatási jogokat, amikor minden 1-4. évfolyamos tanuló számára kötelezővé tette a hozzátartozói kíséretet.
Az Oktatási Jogok Biztosa azt ajánlotta az intézmény vezetőjének, hogy olyan szabályozást alakítson ki, amely biztosítja a szülők jogát arra, hogy maguk dönthessenek gyermekük önálló hazameneteléről. Az igazgató elfogadta az ajánlást, visszavonta a korábbi rendelkezést, és értesítette a panaszos szülőket arról, hogy gyermekeik a jövőben önállóan is elhagyhatják az iskolát.
A XVIII. kerületi Kondor Béla Általános Iskola megszüntetésén már régóta dolgozik a Külső-Pesti Tankerületi Központ. Van olyan szülő, aki most arról számolt be, hogy azzal hívták fel a tankerület munkatársai, hogy ne írassa be a gyerekét az említett intézménybe.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
