Tavalyhoz képest duplájára nőtt azok száma, akik a teljes képzést külföldön végeznék el, vagy részképzésben utaznának külföldre – erre jutott a Budapesti Gazdasági Egyetem által az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon végzett kutatás.
Ha esetleg azon gondolkodtok még az utolsó pillanatban, hogy külföldi egyetemre mennétek, nem árt, ha ismeritek a legelérhetőbb egyetemi városok listáját.
Szakváltás esetén is vissza kell fizetni az állami ösztöndíj mértékének a felét?
Bár nemsokára lejár a jelentkezési határidő a szeptemberi képzésekre, több egyetem és főiskola még tart egy utolsó nyílt napot a bizonytalan leendő hallgatóknak. Mutatjuk, hol tudjátok megnézni, merre lesz hasonló rendezvény.
Navracsics Tibor szerint a „sovány idegennyelv-tudás” az érvényesülés egyik legfontosabb gátja.
Ma kezdődik a 16. Educatio oktatási szakkiállítás Budapesten.
Ha most jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, de még nem sikerült dönteni, ez talán segíthet.
Listát készített a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) azon szakokról, melyek ugyan elindulhatnak szeptemberben, a bizottság megítélése szerint mégsem megfelelő minőségűek.
Sokkal könnyebb szakdolgozatot írni, mióta létezik a Google, meg úgy általában az internet, ám még így sem árt ismerni azokat a helyeket, ahol tényleg hiteles anyagokat találtok, és nem kell ehhez sok haszontalan találatot átnyálaznotok. Most mutatunk két teljesen új lehetőséget.
A nők egész Európában kevesebb fizetésre számíthatnak a férfiaknál, pedig uralják a felsőoktatást – legalábbis létszám tekintetében. Magyarországon a rendszerváltás óta egyre több nő szerez diplomát, mára pedig csak három olyan képzési terület létezik, ahol megmaradt a férfitöbbség. Ezekben azonban nagyon le vannak maradva a nők.
Megszűnő szakok, új központi ponthatárok: összeszedtük nektek, milyen változások várhatók 2016-tól a felsőoktatásban.
300 ezer fő alá csökkent a felsőoktatásban tanulók létszáma. Ilyen utoljára 16 éve fordult elő. Az állam most spórol ezen, de nagy baj lehet belőle később.
Évek óta egyre kevesebb az oktatásra fordított állami pénzmennyiség. Persze csökken a diákok száma is, ám a forráskivonás annál is nagyobb, mint amit a létszámcsökkenés indokolna. A tanárok bérfejlesztése még valamennyit javíthat az összképen, ám ha egyszerre adnák oda a több évre elnyújtott emelést, az is csak kozmetikázná az eredményeket. Nagyon nem állunk jól a többi fejlett országhoz képest, és nem látszik, hogy a jövőben mitől javulna a helyzet.
Súlyproblémákkal küzd a magyar egyetemisták 35 százaléka: nem csak az elhízás, de az alultápláltság is jellemző a körükben - derült ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) felméréséből.
Néhány hét múlva kamatot vált a Diákhitel, a Diákhitel Központ azt reméli, hogy csökkenni fog a kamatszint - jelentette ki a szervezet marketing és kommunikációs igazgatója az M1 csütörtök reggeli műsorában.
A hazai statisztikák alapján a GDP 1%-ánál kevesebb pénz jut a felsőoktatásra már évek óta. Az intézmények támogatása a gazdaság teljesítményéhez képest esik, idén már csak 0,5% körül mozoghat. Történik mindez úgy, hogy mindenki számára világos, hogy a gazdasági fejlettség és a felsőoktatásba invesztált források között szoros az összefüggés. Hiába sikerült 2014-re megállítani a felsőoktatásra jutó pénzek esését, még le vagyunk maradva, és egyelőre a 2008-as mérték is csak álom.
Se tandíj, se vizsgák, se jegyek, se házi feladatok, csak csináld! Nagyjából így foglalható össze annak az alternatív egyetemnek a lényege, amit San Franciscóban hozott össze egy lelkes egykori MIT hallgató.
Az egyetemi rangsorokat állító QS összeszedte, mely városokban a legjobb hallgatónak lenni. Szerintetek meglepő eredmény született?
Nem csak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb az uniós átlagnál, de szakmunkásból is keveset képeznek Magyarországon.
