A Gólyatábor című rövidfilmben teljesen érdektelen a nemi erőszak elkövetője, csakis az áldozattal és környezetével, kiváltképp az eltussolást szorgalmazó hökössel foglalkozik. Remekül eltalált hangulatú mementó készült az ELTE gólyatábori erőszakbotrányairól.
Kicsit bizarr hangulat fogott el, mikor pont a Friss Hús Rövidfilmfesztivál programjában lehetett felfedezni az elmúlt évek legmegrázóbb felsőoktatási botrányait feldolgozó filmet, a Gólyatábort. Kárpáti György Mór rendező bátran nyúlt a 2013-as eltussolt ELTE jogász gólyatábor szomorú történetéhez., melyet március 30-án mutattak be a Toldi Moziban Az eset azt követően kapott nyilvánosságot az Indexen, hogy 2014 augusztusában az ELTE TÓK balatoni gólyatáborában egy büntetett előéletű fotós megerőszakolt egy lányt. Ezt követően a korábbi tábor áldozata sem akart tovább hallgatni: elmondta, hogy az erőszak után a hallgatói önkormányzat tagjai lebeszélték a feljelentésről.
Figyelem, a következőkben spoileres részeket is olvashattok!
A rövidke, 10 perces film egy gólyatábort lezáró fülledt, fáradt, másnapos izzadsággal átitatott nap hangulatát árasztja - aki járt már gólyatáborban, annak alkalmanként a libabőr futkoshat a hátán a keserédes deja vu-től. Hogy véletlenül se boldog nosztalgiás hangulatba kerüljünk, egy durva indítást kapunk a rekedten, trágár jogászindulót éneklő srácoktól, akiktől gondosan elkülönül a szótlan, keserű áldozat.
Itt nem kell ismerni a megtörtént eseteket, a film apró jelei elegendő információt szolgáltatnak arról, hogy mi történhetett - Kárpáti a megtörtént és a fiktív elemek érthető elegyét alkotta meg. Egyetlen kivétellel: nem tudjuk meg, hogy ki lehetett az erőszaktevő, itt csak a lány és a hökös vezér története kapott hangsúlyt. A tettes lényegtelen és érdektelen, ugyanis ő csak akkor számít, ha a környezet az áldozattal karöltve próbálja felkutatni és felelősségre vonni, ez viszont nem ilyen történet.
A többi táborozó bár tudhatta volna, hogy történt valami, mégis mindent ugyanazzal a természetességgel folytattak, mintha egy egyszerű nyári buli ért volna véget, melyet a gólyák éneklése tesz döbbenetessé. Ám nem holmi közönyről van szó, inkább arról, mintha nem vennék komolyan a történteket, senkinek nincs problémája azzal sem, hogy a hökösök előtt nyilvánosan kell átvennie a pólóját.
A lány karaktere némi zavart váltott ki. Sokáig visszahúzódó, de a hökös vezérrel folytatott beszélgetése során végig tudatos és határozott karakter bontakozik ki előttünk Nagy Katica játékával. Bár az alkotók célja az volt, hogy nyitva hagyják a történetet, hogy vajon telefonál-e a lány, a karakter megkövetelné, hogy ebből feljelentést tesz. Amíg a közösségben volt, megpróbálta átvészelni az időt és tartani magát, ezt követően viszont lendületesen és keményen sétál el a pályaudvarról azt a benyomást keltve, mintha meglenne a terve.
A Rózsa Krisztián által alakított hökös már komolyabb fejtörést okozhat. Megtalálhatjuk a sztereotípiáknak helyt adó vonásokat, a szoctámos korrumpálási kísérletet. Viszont kemény feladat volt bármilyen következtetést levonni Rózsa játékából, amivel remekül indított vívódást a nézőben: Gyötri a lelkiismeret? Bánja? Esetleg ő volt az erőszakoló? Örül, ahogy menedzselte a helyzetet?
Egyedül nem jutottunk dűlőre, Rózsa meg is erősítette, hogy tudatosan formálták így a karaktert. Egyetlen segítséget kaptunk tőle, bár csak személyes megítélése volt: szerinte végtelenül elégedett lehet egy hökös, ha "megold" egy ilyen problémát.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
