A Gólyatábor című rövidfilmben teljesen érdektelen a nemi erőszak elkövetője, csakis az áldozattal és környezetével, kiváltképp az eltussolást szorgalmazó hökössel foglalkozik. Remekül eltalált hangulatú mementó készült az ELTE gólyatábori erőszakbotrányairól.
Unyatyinszki György
Youtube
Kicsit bizarr hangulat fogott el, mikor pont a Friss Hús Rövidfilmfesztivál programjában lehetett felfedezni az elmúlt évek legmegrázóbb felsőoktatási botrányait feldolgozó filmet, a Gólyatábort. Kárpáti György Mór rendező bátran nyúlt a 2013-as eltussolt ELTE jogász gólyatábor szomorú történetéhez., melyet március 30-án mutattak be a Toldi Moziban Az eset azt követően kapott nyilvánosságot az Indexen, hogy 2014 augusztusában az ELTE TÓK balatoni gólyatáborában egy büntetett előéletű fotós megerőszakolt egy lányt. Ezt követően a korábbi tábor áldozata sem akart tovább hallgatni: elmondta, hogy az erőszak után a hallgatói önkormányzat tagjai lebeszélték a feljelentésről.
Figyelem, a következőkben spoileres részeket is olvashattok!
A rövidke, 10 perces film egy gólyatábort lezáró fülledt, fáradt, másnapos izzadsággal átitatott nap hangulatát árasztja - aki járt már gólyatáborban, annak alkalmanként a libabőr futkoshat a hátán a keserédes deja vu-től. Hogy véletlenül se boldog nosztalgiás hangulatba kerüljünk, egy durva indítást kapunk a rekedten, trágár jogászindulót éneklő srácoktól, akiktől gondosan elkülönül a szótlan, keserű áldozat.
Itt nem kell ismerni a megtörtént eseteket, a film apró jelei elegendő információt szolgáltatnak arról, hogy mi történhetett - Kárpáti a megtörtént és a fiktív elemek érthető elegyét alkotta meg. Egyetlen kivétellel: nem tudjuk meg, hogy ki lehetett az erőszaktevő, itt csak a lány és a hökös vezér története kapott hangsúlyt. A tettes lényegtelen és érdektelen, ugyanis ő csak akkor számít, ha a környezet az áldozattal karöltve próbálja felkutatni és felelősségre vonni, ez viszont nem ilyen történet.
A többi táborozó bár tudhatta volna, hogy történt valami, mégis mindent ugyanazzal a természetességgel folytattak, mintha egy egyszerű nyári buli ért volna véget, melyet a gólyák éneklése tesz döbbenetessé. Ám nem holmi közönyről van szó, inkább arról, mintha nem vennék komolyan a történteket, senkinek nincs problémája azzal sem, hogy a hökösök előtt nyilvánosan kell átvennie a pólóját.
A lány karaktere némi zavart váltott ki. Sokáig visszahúzódó, de a hökös vezérrel folytatott beszélgetése során végig tudatos és határozott karakter bontakozik ki előttünk Nagy Katica játékával. Bár az alkotók célja az volt, hogy nyitva hagyják a történetet, hogy vajon telefonál-e a lány, a karakter megkövetelné, hogy ebből feljelentést tesz. Amíg a közösségben volt, megpróbálta átvészelni az időt és tartani magát, ezt követően viszont lendületesen és keményen sétál el a pályaudvarról azt a benyomást keltve, mintha meglenne a terve.
A Rózsa Krisztián által alakított hökös már komolyabb fejtörést okozhat. Megtalálhatjuk a sztereotípiáknak helyt adó vonásokat, a szoctámos korrumpálási kísérletet. Viszont kemény feladat volt bármilyen következtetést levonni Rózsa játékából, amivel remekül indított vívódást a nézőben: Gyötri a lelkiismeret? Bánja? Esetleg ő volt az erőszakoló? Örül, ahogy menedzselte a helyzetet?
Egyedül nem jutottunk dűlőre, Rózsa meg is erősítette, hogy tudatosan formálták így a karaktert. Egyetlen segítséget kaptunk tőle, bár csak személyes megítélése volt: szerinte végtelenül elégedett lehet egy hökös, ha "megold" egy ilyen problémát.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
