A Gólyatábor című rövidfilmben teljesen érdektelen a nemi erőszak elkövetője, csakis az áldozattal és környezetével, kiváltképp az eltussolást szorgalmazó hökössel foglalkozik. Remekül eltalált hangulatú mementó készült az ELTE gólyatábori erőszakbotrányairól.
Kicsit bizarr hangulat fogott el, mikor pont a Friss Hús Rövidfilmfesztivál programjában lehetett felfedezni az elmúlt évek legmegrázóbb felsőoktatási botrányait feldolgozó filmet, a Gólyatábort. Kárpáti György Mór rendező bátran nyúlt a 2013-as eltussolt ELTE jogász gólyatábor szomorú történetéhez., melyet március 30-án mutattak be a Toldi Moziban Az eset azt követően kapott nyilvánosságot az Indexen, hogy 2014 augusztusában az ELTE TÓK balatoni gólyatáborában egy büntetett előéletű fotós megerőszakolt egy lányt. Ezt követően a korábbi tábor áldozata sem akart tovább hallgatni: elmondta, hogy az erőszak után a hallgatói önkormányzat tagjai lebeszélték a feljelentésről.
Figyelem, a következőkben spoileres részeket is olvashattok!
A rövidke, 10 perces film egy gólyatábort lezáró fülledt, fáradt, másnapos izzadsággal átitatott nap hangulatát árasztja - aki járt már gólyatáborban, annak alkalmanként a libabőr futkoshat a hátán a keserédes deja vu-től. Hogy véletlenül se boldog nosztalgiás hangulatba kerüljünk, egy durva indítást kapunk a rekedten, trágár jogászindulót éneklő srácoktól, akiktől gondosan elkülönül a szótlan, keserű áldozat.
Itt nem kell ismerni a megtörtént eseteket, a film apró jelei elegendő információt szolgáltatnak arról, hogy mi történhetett - Kárpáti a megtörtént és a fiktív elemek érthető elegyét alkotta meg. Egyetlen kivétellel: nem tudjuk meg, hogy ki lehetett az erőszaktevő, itt csak a lány és a hökös vezér története kapott hangsúlyt. A tettes lényegtelen és érdektelen, ugyanis ő csak akkor számít, ha a környezet az áldozattal karöltve próbálja felkutatni és felelősségre vonni, ez viszont nem ilyen történet.
A többi táborozó bár tudhatta volna, hogy történt valami, mégis mindent ugyanazzal a természetességgel folytattak, mintha egy egyszerű nyári buli ért volna véget, melyet a gólyák éneklése tesz döbbenetessé. Ám nem holmi közönyről van szó, inkább arról, mintha nem vennék komolyan a történteket, senkinek nincs problémája azzal sem, hogy a hökösök előtt nyilvánosan kell átvennie a pólóját.
A lány karaktere némi zavart váltott ki. Sokáig visszahúzódó, de a hökös vezérrel folytatott beszélgetése során végig tudatos és határozott karakter bontakozik ki előttünk Nagy Katica játékával. Bár az alkotók célja az volt, hogy nyitva hagyják a történetet, hogy vajon telefonál-e a lány, a karakter megkövetelné, hogy ebből feljelentést tesz. Amíg a közösségben volt, megpróbálta átvészelni az időt és tartani magát, ezt követően viszont lendületesen és keményen sétál el a pályaudvarról azt a benyomást keltve, mintha meglenne a terve.
A Rózsa Krisztián által alakított hökös már komolyabb fejtörést okozhat. Megtalálhatjuk a sztereotípiáknak helyt adó vonásokat, a szoctámos korrumpálási kísérletet. Viszont kemény feladat volt bármilyen következtetést levonni Rózsa játékából, amivel remekül indított vívódást a nézőben: Gyötri a lelkiismeret? Bánja? Esetleg ő volt az erőszakoló? Örül, ahogy menedzselte a helyzetet?
Egyedül nem jutottunk dűlőre, Rózsa meg is erősítette, hogy tudatosan formálták így a karaktert. Egyetlen segítséget kaptunk tőle, bár csak személyes megítélése volt: szerinte végtelenül elégedett lehet egy hökös, ha "megold" egy ilyen problémát.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
