Öt év alatt megduplázódott a pályakezdő fiatal orvosok száma

2010-ben 420 rezidens kezdte meg a szakképzést a kórházakban, 2015-ben már 917 fiatal vesz részt a betegellátásban. Az államtitkár szerint sikeres a fiatalok itthontartása, amit azonban kitekert adatokkal magyaráz, a kép árnyaltabb.

  • eduline/mti
pixabay.com

Az orvos utánpótlás megduplázódása nagyrészt a Rezidens Támogatási Programnak köszönhető, melyre 5 milliárd forintot fordítottak 2011 óta - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára. Az államtitkár szerint a program nagyban hozzájárult a fiatal orvos-elvándorlás mértékének folyamatos csökkenéséhez.

Az államtitkár szerint a kormány elkötelezett a rezidensek támogatása és itthon tartása mellett. Ezt bizonyítja az említett, 2011-ben elindított Rezidens Támogatási Program, amely jelenleg öt ösztöndíj-típust tartalmaz, ezek nettó 100, 150, illetve 200 ezer forint többletjövedelmet biztosít a résztvevőknek.

Rétvári úgy véli, hogy a rezidensek érdekében tett intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy 2010 óta évről évre egyre kevesebb orvos akar külföldön munkát vállalni. Míg 2010-ben 845 magyar állampolgárságú orvos kért külföldi munkavállaláshoz hatósági igazolást, addig ez a szám 2015-re 492-re csökkent. Jól látható, hogy tendenciaszerűen nőtt az itthon dolgozó pályakezdő orvosok száma, és közel hasonló mértékben csökkent a külföldi munkavállaláshoz hatósági igazolást kérők száma. - mutatott rá Rétvári Bence.

A Rezidens Támogatási Program lényege, hogy magasabb jövedelemre tehet szert az a diplomázó orvostanhallgató, aki vállalja, hogy a rezidensi évei után is Magyarországon marad. Bár ez valóban mérsékelhette az orvoselvándorlás hatását, közben a nagy tapasztalattal bíró szakemberek továbbra is elhagyják az országot a nyugati magasabb jövedelemért. Az államtitkár által kiemelt adatok viszont torzítóak, ugyanis 2009-ben járt le az uniós munkavállalási moratórium, azaz ekkor nyílt meg a lehetőség a nagyszámú külföldi munkavállalásra, a 2010-es magas szám az elvándorlás felfutásával magyarázható.

A szakorvosjelöltek számára elérhető Markusovszky ösztöndíj és a szakgyógyszerész jelöltek számára kiírt Than Károly ösztöndíj havi 100 ezer forint, az oxyológia és sürgősségi orvostan szakorvosjelöltek számára meghirdetett Gábor Aurél ösztöndíj, illetve a csecsemő- és gyermekgyógyászat szakorvosjelölteket célzó Méhes Károly ösztöndíj havi 200 ezer forint pluszjövedelmet jelent a fiatal pályakezdők számára. Az idén első alkalommal hirdettük meg a rezidensek hiányszakmás ösztöndíját, melynek keretében havonta nettó 150 ezer forint nyerhető el - mondta az államtitkár.

Kitért arra is, hogy a kormány a rezidensek átfogó ösztöndíjrendszerére eddig csaknem 5 milliárd forintot biztosított. Az ösztöndíjakat eddig közel 3500 fiatal orvos vette igénybe. A szakképzésbe belépők száma évek óta növekvő tendenciát mutat, a program decemberi meghirdetése után minden eddiginél több, 917 sikeres pályázó felelt meg a feltételeknek. Ez a szám több mint kétszerese a kormányváltás évében tapasztaltnak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.