Az oktatási szakember eldöntené a számháborút, egy egyszerű grafikonon mutatja be, hogy miért kevés, ha jövőre 240 milliárd lenne a felsőoktatás költségvetése.
A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában 2003-tól szerepelnek adatok arról, hogy mennyi közpénzt fordított az aktuális kormány a felsőoktatásra. Mivel az adatgyűjtés megszűnt, illetve megváltozott 2013 után, így egy lyuk tátong rajta. A 2016-os és a várható 2017-es forrásokról viszont Palkovics László megosztotta a fő számokat a közvéleménnyel is, így tudjuk, hogy jövőre 240 milliárd forintot szán a kormány a felsőoktatásra, illetve azt is, hogy idén 197 millárdot.
Azonban ezt az összeget a statisztikusok az első adatok rogzítéséhez viszonyítják, hogy reálértéken mit is jelent a 2003-as évhez képest a jelenlegi összeg - figyelembe véve a forint inflációját. Ennek fényében látható, hogy az 197 milliárd is csak 122-nek felel meg, a jövőre tervezett 240 pedig csak 148-nak.
Kiderül, hogy ha 2016-ról 2017-re valóban bekövetkezik a tervezett emelés, a felsőoktatás költségvetési kiadásai akkor sem érik el még a 2013-as szintet sem, pedig addig az volt a legalacsonyabb. Ennyit erről.
- írja az ELTE oktatója.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
