Nahalka István elmagyarázza, hogy miért kevés a megemelt pénz is az oktatásban

Az oktatási szakember eldöntené a számháborút, egy egyszerű grafikonon mutatja be, hogy miért kevés, ha jövőre 240 milliárd lenne a felsőoktatás költségvetése.

  • Eduline

A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában 2003-tól szerepelnek adatok arról, hogy mennyi közpénzt fordított az aktuális kormány a felsőoktatásra. Mivel az adatgyűjtés megszűnt, illetve megváltozott 2013 után, így egy lyuk tátong rajta. A 2016-os és a várható 2017-es forrásokról viszont Palkovics László megosztotta a fő számokat a közvéleménnyel is, így tudjuk, hogy jövőre 240 milliárd forintot szán a kormány a felsőoktatásra, illetve azt is, hogy idén 197 millárdot.

Azonban ezt az összeget a statisztikusok az első adatok rogzítéséhez viszonyítják, hogy reálértéken mit is jelent a 2003-as évhez képest a jelenlegi összeg - figyelembe véve a forint inflációját. Ennek fényében látható, hogy az 197 milliárd is csak 122-nek felel meg, a jövőre tervezett 240 pedig csak 148-nak.

Nahalka István / Facebook

Kiderül, hogy ha 2016-ról 2017-re valóban bekövetkezik a tervezett emelés, a felsőoktatás költségvetési kiadásai akkor sem érik el még a 2013-as szintet sem, pedig addig az volt a legalacsonyabb. Ennyit erről.

- írja az ELTE oktatója.

A témában ajánljuk
Egy forint extra pénzt nem kapott a Klik

143 milliárddal fordítana többet a kormány az oktatásra

Rétvári megosztotta nyakatekert matekját az oktatás finanszírozásáról

Furcsa dolgot mondott Orbán az oktatásról, a KSH is cáfolja
Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.