Nem taníthat tovább a Corvinuson a botrányos Juhász-interjút készítő TV2-riporter

A Budapesti Corvinus Egyetemen külsős oktatóként taníthatott eddig oknyomozást Kunfalvi Nóra, ám a Juhász Péterrel készült kínos interjúja után az intézmény elhatárolódott tőle.

  • Eduline

Kunfalvi Nóra egykor a HírTv Célpont-stábjában dolgozott, ám miután Simicska Lajos gecinek nevezte Orbán Viktor, elhagyta a csatornát, mondván: "Orbán Viktor nem geci". Később a TV2-nél kötött ki, ahol az új szerkesztési elveknek megfelelve dolgozott.

Múlt héten Juhász Péterrel, az Együtt ellenzéki képviselőjével készített kínos hangulatú interjút, melyben Juhászt vagyonáról és lakhatásáról kérdezte, ám az interjú személyeskedésbe csúszott át. "Kendertermesztésből nem maradt valamennyi albérletre?" - kérdezte például Kunfalvi a politikustól, célozva arra, mintha törvénytelen úton jutott volna jövedelemhez.

Kunfalvi emellett a Budapesti Corvinus Egyetemen is kurzust tarthatott oknyomozó újságírásból. Mint azt a 168 Óra korábbi cikkéből kiderült, eredetileg a tárgyat öt éven keresztül Wisinger István tartotta, ám a 2015/2016-os tanév őszi félévében már nem maradhatott. Az egyetem korábban azt mondta Wisingernek, hogy pénzhiány miatt nem maradhat a kurzusa, ám azt mégis elindították Kunfalvival.

Kunfalvi a kurzus Wisinger által összerakott tematikát örökölte meg, amit a rendszer ugyan átírt az ő nevére, véletlenül az elérhetőségnél Wisinger e-mail címét hagyta meg, így Wisinger kaphatott leveleket a tőle elvett tárgy kapcsán a hallgatóktól. Később a kurzus tematikájának hibásan maradt pontjait átírták.

Az Átlátszó Oktatás megkereste a TV2 riportere által készített anyag miatt a Corvinust, ahol azt a tájékoztatást kapták, hogy Kunfalvi Nóra sosem volt jogviszonyban az egyetemmel, kizárólag külsős oktatóként tevékenykedett. Az interjút követően elhatárolódnak Kunfalvitól, a jövőben nem tarthat kurzust, sőt, magát a tárgyat is törlik - utóbbit nem indokolta az egyetem.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.