A gazdasági szakokon hallgatók szeretnének minél több országban dolgozni, de ha úgy hozza a sors, akkor egyetlen céghez is hűek maradnak - erre jutott egy nemzetközi felmérés.
A KPMG felmérést készített a gazdasági szakokon tanuló hallgatók bevonásával azzal kapcsolatban, milyen karrierre számítanak.
A felmérésben 23 ország legjobb egyetemeinek több mint 500 hallgatója vett részt.
A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek 93 százaléka tart attól, hogy a geopolitikai kockázatok és bizonytalanság hatással lesz a karrierjükre. Ez érthető is, hiszen ugyanekkora arányban lennének hajlandóak akár több országban is dolgozni életük során.
Ermi Zsuzsanna, a könyyvizsgáló cég HR vezetője ez utóbbira úgy reagált: „Meglepő ez, hiszen az ezredfordulón születettek és az Y generáció tagjairól az az általános feltevés – és a felmérés eredménye ezt is alátámasztja –, hogy rendkívül mobilisak, és készek gyakran váltani lakhelyet és munkahelyet egyaránt.”
A megkérdezett hallgatók 63 százaléka már tudja, milyen munkát fog végezni – vagy legalábbis milyet akar.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
