Az egyetem úgy gondolja, hogy helyesen használták fel az uniós forrásokat, és Hadházy Ákos nem ismert minden tényt, ezért valótlan megállapításokat tett.
A SZIE pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az LMP antikorrupciós szakszóvivője csütörtökön lemondásra szólította fel a felsőoktatásért felelős államtitkárt, mondván, tudtával vagy tudta nélkül, de számos vidéki egyetemen "csalták el" az uniós forrásokat "álprojektekkel, áltanulmányokkal". Hadházy Ákos, aki néhány hete dunántúli egyetemek hasonló eseteire hívta fel a figyelmet, most a Szent István Egyetem Békés megyei campusainak pénzkifizetéseit hozta fel példaként arra: nem kivétel, hanem szabály, hogy az uniós forrásokat a felsőoktatásban sem a megfelelő célra használják, hanem "pénzkifolyatásra".
A Szent István Egyetem közleményében azt írta: Hadházy Ákos a forrásfelhasználást kifogásolta, ám a pályázati felhívások annak céljára, módjára és arányára részletesen kitérnek, amit az intézmény "maradéktalanul figyelembe vett". Kiemelték, a beszerzett szolgáltatások a politikus állításaival ellentétben nemcsak tanulmányok készítésére irányultak, hanem a többi között e-learning tananyag kidolgozására, informatikai fejlesztésekre, továbbképzésekre, lektorálásra, valamint külső szakértők bevonására.
| Cikkeink a témában |
| Korrupciót gyanít az LMP a Szent István EgyetemenAz Emmi cáfolja a korrupciós vádakat, ugyanakkor sok bejelentést kapnak |
Hozzáfűzték: Hadházy Ákos ismereteivel ellentétben a Békés megyei gazdasági, agrár- és egészségtudományi kar három telephelyen nemcsak agrártudománnyal és vízgazdálkodással foglalkozik, hanem műszaki és gazdaságtudományi, valamint egészségtudományi képzéssel és kutatással is. A pályázatok mindegyike illeszkedik az egyetem campusainak, telephelyeinek fejlesztendő területei közé.
Közölték, Hadházy Ákos a projektekről anélkül nyilatkozott, hogy megkereste volna az egyetemet, állítása szerint "belső embertől" kapott információkat. Így olyan értesüléseket osztott meg a közvéleménnyel, amelyek valóságtartalmáról nem bizonyosodott meg, rossz színben tüntetve fel a projekt eredményeit - írták.
Az egyetem szerint a politikus két olyan "kiszivárogtatott" dokumentumra hivatkozva fogalmaz meg állításokat, amelyek közül az egyik csupán munkaanyag, a másik pedig nem tanulmány, hanem annak csak koncepciója. Hadházy Ákos nem a projektek záródokumentációját hozta nyilvánosságra, így nemcsak az egyetemnek és konzorciumi partnereinek okozott kárt, hanem veszélyeztetheti a projektekben meghatározott "szakmai stratégiai célok és irányok elérését Békés megyében" - áll a közleményben.
Kitértek arra: az egyetem vizsgálja a további jogi lépések lehetőségét jó hírnevének megőrzése érdekében.
Az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkársága csütörtökön közleményben szólította fel Hadházy Ákost, hogy "hamis vádaskodással, megalapozatlan állításaival ne próbálja meg rossz színben feltüntetni a minisztériumot", ha bűncselekmény gyanúját észleli, akkor forduljon a hatóságokhoz
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
