A Szent István Egyetem visszautasítja az LMP korrupciós vádjait

Az egyetem úgy gondolja, hogy helyesen használták fel az uniós forrásokat, és Hadházy Ákos nem ismert minden tényt, ezért valótlan megállapításokat tett.

  • MTI

A SZIE pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az LMP antikorrupciós szakszóvivője csütörtökön lemondásra szólította fel a felsőoktatásért felelős államtitkárt, mondván, tudtával vagy tudta nélkül, de számos vidéki egyetemen "csalták el" az uniós forrásokat "álprojektekkel, áltanulmányokkal". Hadházy Ákos, aki néhány hete dunántúli egyetemek hasonló eseteire hívta fel a figyelmet, most a Szent István Egyetem Békés megyei campusainak pénzkifizetéseit hozta fel példaként arra: nem kivétel, hanem szabály, hogy az uniós forrásokat a felsőoktatásban sem a megfelelő célra használják, hanem "pénzkifolyatásra".

A Szent István Egyetem közleményében azt írta: Hadházy Ákos a forrásfelhasználást kifogásolta, ám a pályázati felhívások annak céljára, módjára és arányára részletesen kitérnek, amit az intézmény "maradéktalanul figyelembe vett". Kiemelték, a beszerzett szolgáltatások a politikus állításaival ellentétben nemcsak tanulmányok készítésére irányultak, hanem a többi között e-learning tananyag kidolgozására, informatikai fejlesztésekre, továbbképzésekre, lektorálásra, valamint külső szakértők bevonására.

Cikkeink a témában
Korrupciót gyanít az LMP a Szent István Egyetemen

Az Emmi cáfolja a korrupciós vádakat, ugyanakkor sok bejelentést kapnak

Hozzáfűzték: Hadházy Ákos ismereteivel ellentétben a Békés megyei gazdasági, agrár- és egészségtudományi kar három telephelyen nemcsak agrártudománnyal és vízgazdálkodással foglalkozik, hanem műszaki és gazdaságtudományi, valamint egészségtudományi képzéssel és kutatással is. A pályázatok mindegyike illeszkedik az egyetem campusainak, telephelyeinek fejlesztendő területei közé.

Közölték, Hadházy Ákos a projektekről anélkül nyilatkozott, hogy megkereste volna az egyetemet, állítása szerint "belső embertől" kapott információkat. Így olyan értesüléseket osztott meg a közvéleménnyel, amelyek valóságtartalmáról nem bizonyosodott meg, rossz színben tüntetve fel a projekt eredményeit - írták.

Az egyetem szerint a politikus két olyan "kiszivárogtatott" dokumentumra hivatkozva fogalmaz meg állításokat, amelyek közül az egyik csupán munkaanyag, a másik pedig nem tanulmány, hanem annak csak koncepciója. Hadházy Ákos nem a projektek záródokumentációját hozta nyilvánosságra, így nemcsak az egyetemnek és konzorciumi partnereinek okozott kárt, hanem veszélyeztetheti a projektekben meghatározott "szakmai stratégiai célok és irányok elérését Békés megyében" - áll a közleményben.

Kitértek arra: az egyetem vizsgálja a további jogi lépések lehetőségét jó hírnevének megőrzése érdekében.

Az ügyben az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkársága csütörtökön közleményben szólította fel Hadházy Ákost, hogy "hamis vádaskodással, megalapozatlan állításaival ne próbálja meg rossz színben feltüntetni a minisztériumot", ha bűncselekmény gyanúját észleli, akkor forduljon a hatóságokhoz

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.