A Harvard hatszor annyi pénzből működik, mint a teljes magyar felsőoktatás

Elképesztő mennyiségű pénzt adományoztak a Harvard Egyetemnek a tavalyi évben, ez az egy adomány a teljes magyar felsőoktatás költségvetésének 60 százalékát tette ki. A magyar viszonyokhoz képest irtózatos számok mozognak a tengerentúlon.

  • Eduline
Wikipedia

John Harvard 1638-ban a halálos ágyán ajánlotta fel birtokai felét, 800 angol fontot, valamint 400 könyvét egy új kollégium felállítására - ennek tiszteletére az alapítótagok is a legnagyobb adományozóról nevezték el az intézményt. Az első hallgatói ösztöndíj alapja 100 angol font volt 370 éve, melyet a "szegény deákok" segítésére adományozott Ann Radcliffe. Ezekhez az összegekhez képest elképesztő mennyiségű adomány kapott a világ egyik legismertebb egyeteme, John Paulson 400 millió dollárt adományozott a Harvard mérnöki karának - derül ki a Harvard tavalyi költségvetési jelentéséből.

Az összeg 110 milliárd forintnak felel meg, melyet egyetlen egyetem egyetlen kara kapott. A magyar felsőoktatás éves költségvetése általánosan 185 milliárd forint körül mozog, melyet 27 állami intézmény használ fel. Ennek fényében teljesen érthető, hogy miként járhatnak fényévekre a magyar előtt az amerikai kutatók, milyen háttér biztosítja a nyugodt tudományos munkát, valamint az új diplomások képzését.

De nem érdemes itt megállni, ugyanis a Harvardnak van egy alapítványa, mely a támogatóktól, leginkább öregdiákoktól kapott adományokat gyűjti: összesen 36 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, mely csak tavaly további 1 milliárddal növekedett. Az alap 9900 milliárd forintnak felel meg, amely több, mint Magyarország éves költségvetésének fele. Ez azonban nem a működésre megy, hanem az egyetem tudományos életének, oktatóinak és hallgatóinak támogatására.

A Harvard éves költségvetése 4,463 milliárd dollár volt, azaz 1227 milliárd forint, ez a magyar 2014-es magyar GDP 3,25 százaléka, a felsőoktatás költségvetésének 6,6-szorosa. Szemléletes, hogy teljes magyar oktatási szektor a 2015-ös költségvetés alapján a GDP közel 4,6 százalékban részesül forrásokból, ez több ezer köz- és felsőoktatási intézményre jutott. A most tiltakozó tanárok és civilek az oktatás GDP-arányos forrásait 6 százalékra kívánják emelni.

Óvatosan megjegyeznénk az Economist cikke alapján, hogy a teljesn amerikai felsőoktatás összesen 40 millárd dollárnyi adományban részesült.

Érdekesség, hogy Eötvös Loránd Tudományegyetem éves költségvetése 30 milliárd forint, ebben benne van az állami források és a saját bevételek felhasználása is. Az Orbán Viktor által a magyar felsőoktatás "zászlóshajójának" kikiáltott Nemzeti Közszolgálati Egyetem évente - folyamatosan csökkenő elsőéves hallgatói számmal - átlagosan 16 milliárd forintnyi állami és uniós forrással működhet és bővülhet.

Kapcsolódó cikkek

Ingyenes lehet az oktatás a Harvardon

Így használják ki a havat az amerikai egyetemisták

Megható meglepetést találtak ki beteg tanárnőjüknek

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.