A Harvard hatszor annyi pénzből működik, mint a teljes magyar felsőoktatás

Elképesztő mennyiségű pénzt adományoztak a Harvard Egyetemnek a tavalyi évben, ez az egy adomány a teljes magyar felsőoktatás költségvetésének 60 százalékát tette ki. A magyar viszonyokhoz képest irtózatos számok mozognak a tengerentúlon.

  • Eduline
Wikipedia

John Harvard 1638-ban a halálos ágyán ajánlotta fel birtokai felét, 800 angol fontot, valamint 400 könyvét egy új kollégium felállítására - ennek tiszteletére az alapítótagok is a legnagyobb adományozóról nevezték el az intézményt. Az első hallgatói ösztöndíj alapja 100 angol font volt 370 éve, melyet a "szegény deákok" segítésére adományozott Ann Radcliffe. Ezekhez az összegekhez képest elképesztő mennyiségű adomány kapott a világ egyik legismertebb egyeteme, John Paulson 400 millió dollárt adományozott a Harvard mérnöki karának - derül ki a Harvard tavalyi költségvetési jelentéséből.

Az összeg 110 milliárd forintnak felel meg, melyet egyetlen egyetem egyetlen kara kapott. A magyar felsőoktatás éves költségvetése általánosan 185 milliárd forint körül mozog, melyet 27 állami intézmény használ fel. Ennek fényében teljesen érthető, hogy miként járhatnak fényévekre a magyar előtt az amerikai kutatók, milyen háttér biztosítja a nyugodt tudományos munkát, valamint az új diplomások képzését.

De nem érdemes itt megállni, ugyanis a Harvardnak van egy alapítványa, mely a támogatóktól, leginkább öregdiákoktól kapott adományokat gyűjti: összesen 36 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, mely csak tavaly további 1 milliárddal növekedett. Az alap 9900 milliárd forintnak felel meg, amely több, mint Magyarország éves költségvetésének fele. Ez azonban nem a működésre megy, hanem az egyetem tudományos életének, oktatóinak és hallgatóinak támogatására.

A Harvard éves költségvetése 4,463 milliárd dollár volt, azaz 1227 milliárd forint, ez a magyar 2014-es magyar GDP 3,25 százaléka, a felsőoktatás költségvetésének 6,6-szorosa. Szemléletes, hogy teljes magyar oktatási szektor a 2015-ös költségvetés alapján a GDP közel 4,6 százalékban részesül forrásokból, ez több ezer köz- és felsőoktatási intézményre jutott. A most tiltakozó tanárok és civilek az oktatás GDP-arányos forrásait 6 százalékra kívánják emelni.

Óvatosan megjegyeznénk az Economist cikke alapján, hogy a teljesn amerikai felsőoktatás összesen 40 millárd dollárnyi adományban részesült.

Érdekesség, hogy Eötvös Loránd Tudományegyetem éves költségvetése 30 milliárd forint, ebben benne van az állami források és a saját bevételek felhasználása is. Az Orbán Viktor által a magyar felsőoktatás "zászlóshajójának" kikiáltott Nemzeti Közszolgálati Egyetem évente - folyamatosan csökkenő elsőéves hallgatói számmal - átlagosan 16 milliárd forintnyi állami és uniós forrással működhet és bővülhet.

Kapcsolódó cikkek

Ingyenes lehet az oktatás a Harvardon

Így használják ki a havat az amerikai egyetemisták

Megható meglepetést találtak ki beteg tanárnőjüknek

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.