Átadták az első nemzeti kiválósági és tanulmányi jogászösztöndíjakat szombaton Szegeden, a Tisza-parti város egyetemének több mint kétszáz hallgatója részesült az igazságügyi tárca által a jogászképzés színvonalának emelése érdekében alapított támogatásban.
Trócsányi László igazságügyi miniszter az ösztöndíjátadó ünnepségen kifejtette, a kormány számára nem lényegtelen, milyen a jogászképzés színvonala. A mai hallgatókon múlik, az igazságszolgáltatás miként fog egykor működni, hiszen bírák, ügyészek, ügyvédek lesznek, vállalatoknál, önkormányzatoknál vagy állami intézményekben helyezkednek majd el.
Az igazságügyi tárca az ösztöndíj mellett abban is támogatja a diákokat, hogy szakmai gyakorlatukat a minisztériumnál vagy más központi államigazgatási szervnél teljesítsék - közölte a politikus. Trócsányi László fontosnak tartja, hogy az ösztöndíjasokból valódi szakmai közösség alakuljon ki, olyan kutatási műhelyek jöjjenek létre, melyek munkájába a minisztérium is bekapcsolódhat.
Kimagasló tanulmányi eredménye és szakmai teljesítménye alapján a Szegedi Tudományegyetem 69 államilag finanszírozott vagy önköltséges képzésen résztvevő hallgatója pályázott sikerrel a nemzeti kiválósági jogászösztöndíjra, amely havonta 50 ezer forintos támogatással jár. Tanulmányi jogászösztöndíjat - amely az elért átlagtól függően havi 10 és 30 ezer forint közötti összeg - 169 önköltséges képzésen résztvevő szegedi hallgató kap.
Szabó Gábor, az SZTE rektora hangsúlyozta, az egészséges felsőoktatás mindenütt a természet- és társadalomtudományok egységén alapul. Az akadémikus leszögezte, a kiváló teljesítményt elérő hallgatók támogatása méltó a minőségi felsőoktatás szelleméhez. El kell ismerni, ha valaki komolyan készül jövendő szakmájára - tette hozzá.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
