Átadták az első nemzeti kiválósági és tanulmányi jogászösztöndíjakat

Átadták az első nemzeti kiválósági és tanulmányi jogászösztöndíjakat szombaton Szegeden, a Tisza-parti város egyetemének több mint kétszáz hallgatója részesült az igazságügyi tárca által a jogászképzés színvonalának emelése érdekében alapított támogatásban.

  • MTI
Wikipedia

Trócsányi László igazságügyi miniszter az ösztöndíjátadó ünnepségen kifejtette, a kormány számára nem lényegtelen, milyen a jogászképzés színvonala. A mai hallgatókon múlik, az igazságszolgáltatás miként fog egykor működni, hiszen bírák, ügyészek, ügyvédek lesznek, vállalatoknál, önkormányzatoknál vagy állami intézményekben helyezkednek majd el.

Az igazságügyi tárca az ösztöndíj mellett abban is támogatja a diákokat, hogy szakmai gyakorlatukat a minisztériumnál vagy más központi államigazgatási szervnél teljesítsék - közölte a politikus. Trócsányi László fontosnak tartja, hogy az ösztöndíjasokból valódi szakmai közösség alakuljon ki, olyan kutatási műhelyek jöjjenek létre, melyek munkájába a minisztérium is bekapcsolódhat.

Kimagasló tanulmányi eredménye és szakmai teljesítménye alapján a Szegedi Tudományegyetem 69 államilag finanszírozott vagy önköltséges képzésen résztvevő hallgatója pályázott sikerrel a nemzeti kiválósági jogászösztöndíjra, amely havonta 50 ezer forintos támogatással jár. Tanulmányi jogászösztöndíjat - amely az elért átlagtól függően havi 10 és 30 ezer forint közötti összeg - 169 önköltséges képzésen résztvevő szegedi hallgató kap.

Szabó Gábor, az SZTE rektora hangsúlyozta, az egészséges felsőoktatás mindenütt a természet- és társadalomtudományok egységén alapul. Az akadémikus leszögezte, a kiváló teljesítményt elérő hallgatók támogatása méltó a minőségi felsőoktatás szelleméhez. El kell ismerni, ha valaki komolyan készül jövendő szakmájára - tette hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.