Megugrott a gazdasági képzést választók száma

Néhány kulcságazat a statisztikák szerint továbbra is aggódhat a szakember utánpótlás miatt. Három ágazat ért el érdemi növekedést a felvételizők számára tekintettel, a mezőnyből különösen kiemelkedik a gazdaságtudományi képzésre jelentkezők száma, emellett a pedagógus és a bölcsész életet is újra többen választanák.

  • Eduline
Túry Gergely

A 2016-os felvételi eljárásban 5 százalékkal növekedett a felsőoktatásba jelentkezők száma, ám a leendő hallgatók egyelőre fittyet hánynak a kormány nemzetgazdasági célkitűzéseire, ugyanis továbbra is jól futnak, sőt, ellépni látszanak a népszerű ágazatok. A gazdaságtudományi terület egyenesen szárnyal, annak ellenére, hogy jelentősen visszaesett az elmúlt években az államilag finanszírozott helyek száma. A képzésekre több mint 14 százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly a Felvi.hu statisztikái szerint.

Érdemes megfigyelni a pedagógusok számának emelkedését, mely talán az egyetlen ágazat, ami úgy produkált érdemi növekedést, amely egyezhet a stratégiai célokkal. A következő években a tanárok nagyobb nyugdíjazási hullámára lehet számítani, így különösen fontos az utánpótlás biztosítása, kompenzálva a képzés végén a pályaelhagyók számát is.

Az informatikai területen az érdeklődők száma lényegesen lassabb ütemben növekszik, mint azt a szakma is várná. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége szerint 22 ezer informatikus helye betöltetlen napjainkban az országban, az idei 7,5 ezer jelentkező aligha elégíti ki a fokozódó technológiai fejlődés közepette a piaci igényeket.

Érdekesség, hogy a bölcsésznek jelentkezők száma is növekedni tudott, miközben ezen a területen is megvágták az államilag támogatott helyek számát.

További érdekes, kattintható diagramjainkat is ajánljuk, valamint tekintsétek meg a legnépszerűbb egyetemekkel és szakokkal foglalkozó cikkünket is!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.