Ha nyolc napon belül nem támadják meg, megkezdheti a Pedagógusok Szakszervezete az aláírásgyűjtést az általuk benyújtott népszavazási kezdeményezés két kérdésében.
Romániában három hét sztrájk után a követelések jó részét, köztük egy jelentős béremelést el tudtak érni a hazai kollégáiknál eddig is valamivel jobban kereső tanárok, míg idehaza évek óta kevés konkrét eredménnyel zajlanak oktatásügyi tiltakozások. A határ két oldaláról kérdeztünk szakszervezeti vezetőket az okokról.
A nagyobb szakszervezet szerint a státusztörvény csak ront a helyzeten, ám a pedagógusok sztrájkbizottságával csak annak tárgyalása után tárgyal a belügy.
„Olivérhez hasonlóan rengetegen elhivatottak a szakma iránt, azonban az új, megfélemlítő és cenzúrázó körülmények között sokan úgy fognak dönteni, hogy nem tudják tovább folytatni” – írják.
A pedagógus- és diákszervezetek képviselőit, mint a frakciók meghívott szakértőit beengedték, de a szakmai szervezetek közül egyedül a Nemzeti Pedagógus Kar képviselőjének adtak szót. Másfél óra után ki is vonultak az ellenzéki politikusok és az általuk delegált szakértők az ülésről, miután Pintér Sándor egyértelmű nemmel válaszolt arra, visszavonnák-e a státusztörvényt.
Május 18-21. között tartotta tisztújító kongresszusát a Pedagógusok Szakszervezete, amelyen megállapította: az egy éve megalakult kormány nem hozott semmilyen érdemi döntést az oktatásban kialakult válság problémáinak megoldására.
Nem sok konkrétummal zárult a szakszervezetek és a kormány közti aktuális státusztörvényes egyeztetés.
Tavaly hatezer pedagógus mehetett vissza tanítani nyugdíj mellett, de sokan csak heti néhány órában.
A választási bizottság szerint szakmai ismeretek kellenének ahhoz, hogy a választók dönthessenek a feltett kérdésekről, amik szaktanárokról, óraszámokról, iskolabezárásokról szólnak.
Reagált Rétvári Bence pénteki nyilatkozatára a PSZ és a PDSZ.
Kétértelmű választ küldött az Eduline-nak az oktatásért is felelős minisztérium.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete szerint a kormány komoly uniós nyomás alatt van, így belementek abba, hogy maximum három hónap lehet a tanárok felmondási ideje. A státusztörvény tervezete ugyan enyhül - de nem eléggé a szakszervezetek szerint.
Hosszú idő után kedden végre hozott némi eredményt a kormány és a tanári szakszervezetek közti tárgyalás. A PSZ és a PDSZ szerint ezek azonban aligha engedmények, sokkal inkább látszatintézkedések, válaszul az unió felől érkező nyomásgyakorlásra.
Április 21-én ismét egyeztetett a kormány és a szakszervezetek, megegyezés azonban most sem született.
Az egyik szakszervezeti vezető szerint viszont sok iskolában vissza szoktak lépni a munkabeszüntetéstől az intézményvezetők nyomására. Közben pénteken újra egyeztet a kormány a szakszervezetekkel a státusztörvényről és a béremelésekről.
Ezzel együtt az egyik érdekvédő szerint az sem egyértelmű, hogy a pedagógusok béremelése valóban meg fog történni még idén.
Már most nagy tanárhiány van, de a kormány tervezett változtatásai után még többen hagynák el a közoktatást.
Már a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szakbizottsága is párbeszédet javasol a még elégséges szolgáltatással kapcsolatban.
Tanárokat kérdezett meg a Társadalomkutató Intézet és a Pedagógusok Szakszervezete a kormány teljesítményértékelési rendszeréről - az eredmények alapján van még mit fejleszteni a terveken.
Szerintük érdemi párbeszédnek nyoma sincs, az írásos visszajelzésekre pedig általános, semmitmondó válaszokat adnak.
