A Pedagógusok Szakszervezete még október 13-án kezdeményezte az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI) átfogó vizsgálatát az ombudsmannál. Kicsivel több mint egy hónap után Kozma Ákos alapjogi biztos el is indította a vizsgálatot.
Az új pedagóguséletpálya-törvény (státusztörvény) jogilag lehetőséget ad arra, hogy a felálló tanárok óraadóként tovább taníthassanak. A gyakorlatban azonban ez nem mindig valósul meg.
Több mint egy hónapja kezdeményezte Kozma Ákos alapvető jogok biztosánál az EGYMI-k vizsgálatát a Pedagógusok Szakszervezete, amelyre az ombudsman azóta sem reagált - mondta Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke.
Rossz állapotú épületek, méltatlan körülmények és kevés gyógypedagógus - a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az EGYMI-k szakmai vizsgálatát kezdeményezte az ombudsmannál a gyerekek jogainak érdekében.
Pontatlan adatokat közölt a belügyminisztérium államtitkára a Kelet-Pesti Tankerület 2023. januárja óta távozott pedagógusainak számáról.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint képesítés nélküli pedagógusokkal is próbálják eltakarni a tanárhiányt.
Újabb sztrájkbizottsági tárgyaláson vannak túl a pedagógiai szakszervezetek a köznevelési államtitkársággal, bár - nem túl meglepő módon - érdemben most sem történt sok változás.
Hamarosan kezdődik az új tanév, de még mindig nincs hivatalos tanév rendje, így azt sem lehet tudni, hogy a kormány elfogadta-e a szakszervezetek javaslatait.
Aki szakszervezeti tag, kérheti, hogy a munkahelye automatikusan utalja át a tagdíját az érdekvédőknek havonta. Mások mellett azonban a pedagógusoknál is megszűnne ez a lehetőség, az érdekképviseletek tiltakoznak, megfojtást emlegetnek, de közben megoldást is javasolnak.
Nyilvánosságra hozta a belügy a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezetét. Ennek egy kacifántos mondatából az is kiderült, jövő júniustól a pedagógusoknak esküt is kell majd tenniük a tanításhoz, a százezres különbségeket ígérő teljesítménybérezés terén viszont nem igazán tisztult a kép. Közben péntekre egyeztetni hívta a tárca a szakszervezeteket és a pedagóguskart.
Az új jogállás végrehajtási rendeletéről fognak tárgyalni, amelyben maradtak még homályos pontok.
"Mögöttes tartalmuk mélyen tanügyi, szakpolitikai jellegű" - ezzel az indokkal érvénytelenítette az Alkotmánybíróság a PSZ már elfogadott népszavazási kérdéseit.
Bár a belügyi tárcánál nem tudnak a korábbi évektől eltérő mozgásról, ez a szám jó eséllyel még növekedhet is szeptember után.
Harminc napon belül kell döntést hoznia róla a Kúriának.
Két legyet ütne a kormány egy csapásra a státusztörvénnyel: kevesebbet kell egyeztetnie és még szembe is fordítaná egymással az oktatásüggyel elégedetlen szakszervezeteket. Akik azonban azt mondják, nem ülnek fel a megosztásnak, inkább összedolgoznak. Például egy hamarosan várható népszavazási aláírásgyűjtésben, miután kisebb meglepetésre a Kúrián a PSZ két kérdése átment. A másik hármat viszont a Kúria is elmeszelte.
A leginkább kifogásolt pontok azonban továbbra is szerepelnek benne.
Ha nyolc napon belül nem támadják meg, megkezdheti a Pedagógusok Szakszervezete az aláírásgyűjtést az általuk benyújtott népszavazási kezdeményezés két kérdésében.
Romániában három hét sztrájk után a követelések jó részét, köztük egy jelentős béremelést el tudtak érni a hazai kollégáiknál eddig is valamivel jobban kereső tanárok, míg idehaza évek óta kevés konkrét eredménnyel zajlanak oktatásügyi tiltakozások. A határ két oldaláról kérdeztünk szakszervezeti vezetőket az okokról.
A nagyobb szakszervezet szerint a státusztörvény csak ront a helyzeten, ám a pedagógusok sztrájkbizottságával csak annak tárgyalása után tárgyal a belügy.
„Olivérhez hasonlóan rengetegen elhivatottak a szakma iránt, azonban az új, megfélemlítő és cenzúrázó körülmények között sokan úgy fognak dönteni, hogy nem tudják tovább folytatni” – írják.
