2025 szeptemberétől kisebb lehet a fizetése annak a pedagógusnak, aki az értékelés során alacsony szinten teljesített.
A Belügyminisztérium (BM) Népszava érdeklődésére úgy fogalmazott, hogy a 2025/2026-as tanévtől a munkáltatók, vagyis például a tankerületek az alacsony teljesítményt nyújtó pedagógusok illetményét a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapíthatják meg.
A státusztörvény értemében a tanárok besorolásától függ, milyen sávban mozoghat a fizetésük. Az alsó határ a következőképpen alakul:
A törvény azonban lehetőséget ad többek között arra, hogy a kormány rendeleti úton ettől eltérő sávokat állapítson meg. Ahogyan ezt is meg is tette az ünnepek között. Ennek tükrében a pedagógus I. fokozatot elért tanárok bruttó bérének összege januártól nem lehet kevesebb, mint 538 ezer forint, a pedagógus II. esetében pedig 555 ezer forint.
Ha ezek az összegek 2025 szeptemberéig változatlanok maradnak, akkor ez azt jelenti, hogy ha egy pedagógus I. fokozatú tanár nem ér el megfelelő pontszámot a teljesítményértékelésen, akkor a fizetését 2025 szeptemberétől bruttó 410 ezer forintig lehet csökkenteni.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a portálnak azt nyilatkozta: felháborító, hogy a tárgyalások során a szemükbe hazudtak, ugyanis a sztrájkbizottsági egyeztetéseken a jegyzőkönyvben is rögzítették, hogy a teljesítményértékelés alapján nem fogják csökkenteni a pedagógusok bérét.
Totyik szerint ebben a formában a teljesítményértékelési rendszer "kicsinyes bosszúkra" is lehetőséget ad az intézményvezetőknek és a tankerületi igazgatóknak. Emögé bújva például megbüntethetik azokat a pedagógusokat, akik sztrájkban vagy más tiltakozó akciókban vesznek részt.
A pedagógusok teljesítményértékelésével foglalkozó miniszteri rendelet várhatóan 2024. június 1-jén lép életbe, így várhatóan a pedagógusok első teljesítményértékelése a 2024/2025-ös tanévben lesz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
