Pedagógusok teljesítményértékelése: 2025-től csökkenhet a tanárok bére

2025 szeptemberétől kisebb lehet a fizetése annak a pedagógusnak, aki az értékelés során alacsony szinten teljesített.

A Belügyminisztérium (BM) Népszava érdeklődésére úgy fogalmazott, hogy a 2025/2026-as tanévtől a munkáltatók, vagyis például a tankerületek az alacsony teljesítményt nyújtó pedagógusok illetményét a rendeleti sávhatár alatt, de még a törvényi sávhatáron belül állapíthatják meg.

A státusztörvény értemében a tanárok besorolásától függ, milyen sávban mozoghat a fizetésük. Az alsó határ a következőképpen alakul:

  • Pedagógus I.:  bruttó 410 ezer Ft
  • Pedagógus II.: bruttó 430 ezer Ft

A törvény azonban lehetőséget ad többek között arra, hogy a kormány rendeleti úton ettől eltérő sávokat állapítson meg. Ahogyan ezt is meg is tette az ünnepek között. Ennek tükrében a pedagógus I. fokozatot elért tanárok bruttó bérének összege januártól nem lehet kevesebb, mint 538 ezer forint, a pedagógus II. esetében pedig 555 ezer forint.

Ha ezek az összegek 2025 szeptemberéig változatlanok maradnak, akkor ez azt jelenti, hogy ha egy pedagógus I. fokozatú tanár nem ér el megfelelő pontszámot a teljesítményértékelésen, akkor a fizetését 2025 szeptemberétől bruttó 410 ezer forintig lehet csökkenteni.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a portálnak azt nyilatkozta: felháborító, hogy a tárgyalások során a szemükbe hazudtak, ugyanis a sztrájkbizottsági egyeztetéseken a jegyzőkönyvben is rögzítették, hogy a teljesítményértékelés alapján nem fogják csökkenteni a pedagógusok bérét.

Totyik szerint ebben a formában a teljesítményértékelési rendszer "kicsinyes bosszúkra" is lehetőséget ad az intézményvezetőknek és a tankerületi igazgatóknak. Emögé bújva például megbüntethetik azokat a pedagógusokat, akik sztrájkban vagy más tiltakozó akciókban vesznek részt.

A pedagógusok teljesítményértékelésével foglalkozó miniszteri rendelet várhatóan 2024. június 1-jén lép életbe, így várhatóan a pedagógusok első teljesítményértékelése a 2024/2025-ös tanévben lesz.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.