Hamarosan kezdődik az új tanév, de még mindig nincs hivatalos tanév rendje, így azt sem lehet tudni, hogy a kormány elfogadta-e a szakszervezetek javaslatait.
Néhány hét múlva ismét megtelnek az iskolapadok, elkezdődik a 2023/24-es tanév. Bár a dátum egyre közelebb kerül, még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan mikor lesznek tanítási szünetek, és meddig fog tartani a következő tanév.
A kormány július végén tette közzé a tanév rendjének tervezetét, amiben többek között az is szerepelt, hogy a következő tanévben
A tervezetet augusztus 4-ig véleményezhették: a Pedagógusok Szakszervezete is megfogalmazta a maga álláspontját és észrevételeit a témában. Jelenleg várják, hogy a beadott javaslatok közül, mennyit vesz figyelembe a Belügyminisztérium – mondta Gosztonyi Gábor az Infostartnak. Véleménye szerint már a Magyar Közlönyben is fel kellett volna tüntetni a legfontosabb dátumokat, hiszen két és fél hét múlva kezdődik az iskola.
Gosztonyi szerint, ha minden marad úgy, ahogy a tervezetben leírták, akkor a pedagógusok szempontjából megterhelő tanév elé nézünk. Ezt azzal indokolta, hogy az iskolai év egyhetes meghosszabbítása több problémát is felvet: a szakszervezetek azt kifogásolják, hogy az iskolaépületek többsége alkalmatlan arra, hogy a nyári nagy melegben tanítani lehessen bennük. Erre a Belügyminisztérium úgy reagált, hogy a hazánkkal azonos klimatikus fekvésű Szlovákiában is tovább tart a tanév.
"A kollégáinkra ez iszonyatos adminisztratív terhet ró, mert meg kell tartani az osztályozó értekezletet, meg kell írni a bizonyítványt, majd külön meg kell írni a törzskönyvet is. Ezt aztán össze kell olvasni és az intézményvezetőnek a bizonyítványt alá kell írnia, csak utána osztható ki”
– mondta a PSZ alelnöke arra, hogy a minisztérium a megszokotthoz képest néhány nappal később tartaná a középiskolai beiratkozást.
Gosztonyi érthetetlennek nevezte a szeptember 1-jei tanévkezdést, amivel szerinte a döntéshozók nem vették figyelembe a kollégisták szempontjait. Ők szeptember 1-jén, pénteken megérkeznek az iskolakezdésre, majd csak két nap múlva költözhetnek be a kollégiumba, mert péntektől vasárnapig még biztosan nem lehetnek ott.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
