Múlt héten megjelent a következő tanév rendjének tervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) összefoglalta a rendelettervezet tartalmával kapcsolatos észrevételeit és javaslatait.
A tanév rendjének tervezete szerint a diákoknak 2023. szeptember 1-jén, vagyis pénteken kell majd először iskolába menniük, ezzel együtt pedig megvannak a tervezett tanítási szünetek időpontjai is. A kormány a következő tanévre is hosszabb téli szünetre készül, de a megszokottnál tovább tarthat majd a tavaszi szünet is, ezzel együtt viszont a tanév is egy héttel hosszabbodhat: az utolsó tanítási nap várhatóan 2024. június 21., péntek lesz, az első félév pedig 2024. január 19-én ér majd véget.
A tervezetet augusztus 4-éig lehet véleményezni, tehát erre nyolc nap áll rendelkezésre. Mutatjuk, mit gondol róla a PDSZ:
Nehezményezik, hogy későn jelent meg a tervezet
Szerintük a nyár végén megjelenő tanév rendjéről szóló rendelet nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató júniusban megkezdje a következő tanév szakmai előkészítését és, hogy a tanárok nyári és további szabadságait a következő tanév rendjének ismeretében tervezze.
"A néhány hétteliskolakezdés előtt történő, egy hét időtartamban, csak a politikai döntéshozó számáraegy irányban adható visszajelzés nem egy valós társadalmi egyeztetés" – írják a közleményükben.
A szervezet azt javasolja, hogy a Belügyminisztérium minden évben májusban hozza nyilvánosságra a tervezetet.
Nem értenek egyet a tanév meghosszabbításával
"Az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait. A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik. Rekkenő hőségben tanítási napokat szervezni köztudottan nem hatékony. Ezeket a tanítási napokat már csak azért sem lehet teljesértékűnek tekinteni, mivel a beiratkozás a középiskolába 2024. június 24. és június 26. között lesz, éppen ezért az évzárókat és a bizonyítványosztást június 21-éig le kell bonyolítani" – fogalmaznak."
Arra is felhívják a figyelmet, hogy így az utolsó tanítási hét egybeesne az érettségivel.
Szeptember elseje péntekre esik
Felvetik, hogy nem lenne-e jobb egy hétfői kezdés, elsősorban a leendő kollégisták miatt.
A Nemzeti alaptanterv tartalmi elemeinek felülvizsgálata
A PDSZ szerint a szakmai ellenőrzésnek nem arra kellene koncentrálódnia, hogy a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tartalmi szabályozókat a felmenő rendszerben bevezették-e, hanem szükséges volna megkezdeni a Nemzeti alaptanterv tartalmi elemeinek felülvizsgálatát, szakmai egyeztetést indítani a tananyag csökkentéséről és nagyobb mozgástér biztosításáról az intézmények számára.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
