A PDSZ szerint több probléma is van a következő tanév rendjének tervezetével

Múlt héten megjelent a következő tanév rendjének tervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) összefoglalta a rendelettervezet tartalmával kapcsolatos észrevételeit és javaslatait.

  • Tornyos Kata

A tanév rendjének tervezete szerint a diákoknak 2023. szeptember 1-jén, vagyis pénteken kell majd először iskolába menniük, ezzel együtt pedig megvannak a tervezett tanítási szünetek időpontjai is. A kormány a következő tanévre is hosszabb téli szünetre készül, de a megszokottnál tovább tarthat majd a tavaszi szünet is, ezzel együtt viszont a tanév is egy héttel hosszabbodhat: az utolsó tanítási nap várhatóan 2024. június 21., péntek lesz, az első félév pedig 2024. január 19-én ér majd véget.

A tervezetet augusztus 4-éig lehet véleményezni, tehát erre nyolc nap áll rendelkezésre. Mutatjuk, mit gondol róla a PDSZ:

Nehezményezik, hogy későn jelent meg a tervezet

Szerintük a nyár végén megjelenő tanév rendjéről szóló rendelet nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató júniusban megkezdje a következő tanév szakmai előkészítését és, hogy a tanárok nyári és további szabadságait a következő tanév rendjének ismeretében tervezze.

"A néhány hétteliskolakezdés előtt történő, egy hét időtartamban, csak a politikai döntéshozó számáraegy irányban adható visszajelzés nem egy valós társadalmi egyeztetés" – írják a közleményükben.

A szervezet azt javasolja, hogy a Belügyminisztérium minden évben májusban hozza nyilvánosságra a tervezetet.

Nem értenek egyet a tanév meghosszabbításával

"Az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait. A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik. Rekkenő hőségben tanítási napokat szervezni köztudottan nem hatékony. Ezeket a tanítási napokat már csak azért sem lehet teljesértékűnek tekinteni, mivel a beiratkozás a középiskolába 2024. június 24. és június 26. között lesz, éppen ezért az évzárókat és a bizonyítványosztást június 21-éig le kell bonyolítani" – fogalmaznak."

Arra is felhívják a figyelmet, hogy így az utolsó tanítási hét egybeesne az érettségivel.

Szeptember elseje péntekre esik

Felvetik, hogy nem lenne-e jobb egy hétfői kezdés, elsősorban a leendő kollégisták miatt.

A Nemzeti alaptanterv tartalmi elemeinek felülvizsgálata

A PDSZ szerint a szakmai ellenőrzésnek nem arra kellene koncentrálódnia, hogy a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tartalmi szabályozókat a felmenő rendszerben bevezették-e, hanem szükséges volna megkezdeni a Nemzeti alaptanterv tartalmi elemeinek felülvizsgálatát, szakmai egyeztetést indítani a tananyag csökkentéséről és nagyobb mozgástér biztosításáról az intézmények számára.

 

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.