Több pontban sem világos, hogy mihez képest növekednek majd 32,2 százalékkal a bérek.
"Senki se ringassa magát abba a hitbe, hogy mindenkinek a bére 32 százalékkal növekedni fog. Ettől jóval kevesebbel, mivel a pótlékok is növekedni fognak, illetve az esélyegyenlőségi támogatások összege is növekedni fog. Tehát az alapbérek nem fognak annyival növekedni" - számolt be róla Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete a Maruzsa Zoltánnal történt egyeztetés után.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Orbán Viktor a csütörtöki évzáró sajtótájékoztatóján bejelentette: 2024. január 1-jétől 32,2 százalékkal növelik a pedagógusbéreket, az elkövetkezendő három évben pedig az a cél, hogy az átlagkeresetük bruttó 800 ezer forint körül legyen.
Ezen a napon egyeztetettek a Belügyminisztériumban a szakszervezetek képviselői is Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral. Az egyeztetés után Totyik Tamás és Nagy Erzébet arról számoltak be, hogy ennek a 32,2 százalékos növekedésnek várhatóan a novemberi illetmények adják majd az alapját, ez azonban egyelőre nem teljesen tisztázott.
"Ez azért nem mindegy, mert nem mindegy az, hogy ami eddig történt, az beleszámít-e a 32,2 százalékba. Nem mindegy például, hogy a garantált bérminimumra és minimálbérre történő béremelés is beletartozik-e" - részletezte Nagy Erzsébet.
Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Thursday, December 21, 2023
A PDSZ ügyvezetője szerint szintén problémás, hogy amennyiben megemelkedik a gyakornoki illetmény - bruttó 440 ezer forint - ez is már eleve valamennyi béremelést eredményezne azok számára, akik nem gyakornokok, de eddig ennél kevesebbet kerestek, illetve a gyakornoki illetmény képezi a megbízási díjaknak is az alapját (osztályfőnöki pótlék, munkaközösségi, szakvezetői, stb pótlék).
"Ha ezeket mindet összevetjük láthatjuk, hogy nagyon kevesen számíthatnak arra, hogy ez tényleg ennyi béremelést jelent majd számukra"
- tette hozzá.
Totyik Tamás szerint ugyanis amennyiben a kormány betartja az ígéretét, úgy a gyakornokoknak 540 ezer forintost kezdőbért kellene adniuk, ezt azonban "hiszik, ha látják".
A szakszervezetek képviselői arra is kitértek, hogy Orbán Viktor a januári béremelést a sajtótájékoztatón még egy Brüsszeltől érkező levéltől tette függővé, illetve hozzátették, hogy míg korábban az volt az ígéret, hogy a pedagógusok alapbére 2025-től éri majd el a bruttó 800 forintot, a kormányinfón ezt már 2026-ra tette.
Hozzátették: meglátják, hogy valóban érkezik-e béremelés, és majd ennek fejében hoznak döntést arról, hogy hogyan folytatják a tiltakozásokat a jövőben.
"Ennek a kormánynak akkor hiszünk, amikor már megtörtént" - jegyezte meg Totyik Tamás.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
