Több pontban sem világos, hogy mihez képest növekednek majd 32,2 százalékkal a bérek.
"Senki se ringassa magát abba a hitbe, hogy mindenkinek a bére 32 százalékkal növekedni fog. Ettől jóval kevesebbel, mivel a pótlékok is növekedni fognak, illetve az esélyegyenlőségi támogatások összege is növekedni fog. Tehát az alapbérek nem fognak annyival növekedni" - számolt be róla Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete a Maruzsa Zoltánnal történt egyeztetés után.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Orbán Viktor a csütörtöki évzáró sajtótájékoztatóján bejelentette: 2024. január 1-jétől 32,2 százalékkal növelik a pedagógusbéreket, az elkövetkezendő három évben pedig az a cél, hogy az átlagkeresetük bruttó 800 ezer forint körül legyen.
Ezen a napon egyeztetettek a Belügyminisztériumban a szakszervezetek képviselői is Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral. Az egyeztetés után Totyik Tamás és Nagy Erzébet arról számoltak be, hogy ennek a 32,2 százalékos növekedésnek várhatóan a novemberi illetmények adják majd az alapját, ez azonban egyelőre nem teljesen tisztázott.
"Ez azért nem mindegy, mert nem mindegy az, hogy ami eddig történt, az beleszámít-e a 32,2 százalékba. Nem mindegy például, hogy a garantált bérminimumra és minimálbérre történő béremelés is beletartozik-e" - részletezte Nagy Erzsébet.
Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Thursday, December 21, 2023
A PDSZ ügyvezetője szerint szintén problémás, hogy amennyiben megemelkedik a gyakornoki illetmény - bruttó 440 ezer forint - ez is már eleve valamennyi béremelést eredményezne azok számára, akik nem gyakornokok, de eddig ennél kevesebbet kerestek, illetve a gyakornoki illetmény képezi a megbízási díjaknak is az alapját (osztályfőnöki pótlék, munkaközösségi, szakvezetői, stb pótlék).
"Ha ezeket mindet összevetjük láthatjuk, hogy nagyon kevesen számíthatnak arra, hogy ez tényleg ennyi béremelést jelent majd számukra"
- tette hozzá.
Totyik Tamás szerint ugyanis amennyiben a kormány betartja az ígéretét, úgy a gyakornokoknak 540 ezer forintost kezdőbért kellene adniuk, ezt azonban "hiszik, ha látják".
A szakszervezetek képviselői arra is kitértek, hogy Orbán Viktor a januári béremelést a sajtótájékoztatón még egy Brüsszeltől érkező levéltől tette függővé, illetve hozzátették, hogy míg korábban az volt az ígéret, hogy a pedagógusok alapbére 2025-től éri majd el a bruttó 800 forintot, a kormányinfón ezt már 2026-ra tette.
Hozzátették: meglátják, hogy valóban érkezik-e béremelés, és majd ennek fejében hoznak döntést arról, hogy hogyan folytatják a tiltakozásokat a jövőben.
"Ennek a kormánynak akkor hiszünk, amikor már megtörtént" - jegyezte meg Totyik Tamás.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
