Az azonnali béremelés mellett követelik a szakszervezetek jogait korlátozó intézkedések eltörlését és az egységes Oktatási Minisztérium létrehozását.
"Miután a kormány évek óta nem oldja meg az ország jövőjét, versenyképességét alapvetően meghatározó oktatás egyre növekvő problémáit, a PSZ (a sztrájkbizottság másik szakszervezetével, a PDSZ-szel közösen) megújítja sztrájkköveteléseit és újabb tárgyalási fordulót kezdeményez a kormánnyal a köznevelésben" - szerepel a szakszervezet lapunknak küldött közleményében.
A szakszervezetek az alábbi tíz pontban foglalták össze a köznevelésre vonatkozó megújított sztrájkköveteléseiket:
1.A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt vonják vissza!
2.Azonnali, 50 százalékos béremelést minden köznevelésben dolgozó számára!
3.A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22 óra legyen!
4.5 elemű bérrendszert vezessenek be!
5.Töröljék el a teljesítményértékelési rendszert!
6.Minden, gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással lekötött munkaidőnek!
7.Töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket!
8.A kormány hozzon létre európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot!
9. Töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket:
a.töröljék el a reprezentativitásra vonatkozó szabályokat!
b.vonják vissza a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalását tiltó rendelkezéseket!
10. Legyen egységes Oktatási Minisztérium!
A szakképzésekre vonatkozóan a PSZ azt írja, továbbra is kiállnak a szakképzési törvény módosításának szükségessége mellett a Kulturális és Innovációs Minisztériummal folytatott szakmai-érdekvédelmi tárgyalásokon. Szorgalmazzák többek között az éves munkaidőkeret és a havi 16 órás ingyenes helyettesítés eltörlését, a túlórák kifizetését minden hónapban, az azonnali 50 százalékos béremelést, valamint azt, hogy az évenkénti béremelés kövesse a garantált bérminimum növekedését, vagy legalább az infláció mértékét.
"Miután a kormány és a parlament a szakszervezeti tagdíjak levonásának jövő évi megváltoztatásával a dolgozók jogaiért küzdő érdekképviseletek tudatos meggyengítésére törekszik, a PSZ felkészül az új helyzetre is: 2024 februárjában elindítja az alapszervezeti titkárok képzését, megkezdi a dolgozók jogi ismereteinek szélesítését, egy modern, tudatos, szolidáris közösség alapjainak lerakását. A Pedagógusok Szakszervezete továbbra sem hagyja, hogy megfélemlítse a kormány, ezért kampányt indít taglétszáma növelésére" - teszik hozzá.
November 22-ét egyébként 1991-ben nyilvánították a magyar közoktatás napjává a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezésérére. A szakszervezet szerint akkor is az volt a cél, hogy "nagyobb figyelmet kapjon a közoktatás stratégiai jelentősége, és olyan döntések szülessenek, amelyekben nem szorulnak háttérbe a szakmai szempontok, a tanulók, a szülők, az oktatásban dolgozók érdekei."
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
