Megújított sztrájkkövetelésekkel "ünnepli" a magyar közoktatás napját a Pedagógusok Szakszervezete

Az azonnali béremelés mellett követelik a szakszervezetek jogait korlátozó intézkedések eltörlését és az egységes Oktatási Minisztérium létrehozását.

  • Székács Linda

"Miután a kormány évek óta nem oldja meg az ország jövőjét, versenyképességét alapvetően meghatározó oktatás egyre növekvő problémáit, a PSZ (a sztrájkbizottság másik szakszervezetével, a PDSZ-szel közösen) megújítja sztrájkköveteléseit és újabb tárgyalási fordulót kezdeményez a kormánnyal a köznevelésben" - szerepel a szakszervezet lapunknak küldött közleményében.

A szakszervezetek az alábbi tíz pontban foglalták össze a köznevelésre vonatkozó megújított sztrájkköveteléseiket:

1.A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt vonják vissza!

2.Azonnali, 50 százalékos béremelést minden köznevelésben dolgozó számára!

3.A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22 óra legyen!

4.5 elemű bérrendszert vezessenek be!

5.Töröljék el a teljesítményértékelési rendszert!

6.Minden, gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással lekötött munkaidőnek!

7.Töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket!

8.A kormány hozzon létre európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot!

9. Töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket:

a.töröljék el a reprezentativitásra vonatkozó szabályokat!

b.vonják vissza a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalását tiltó rendelkezéseket!

10. Legyen egységes Oktatási Minisztérium!

A szakképzésekre vonatkozóan a PSZ azt írja, továbbra is kiállnak a szakképzési törvény módosításának szükségessége mellett a Kulturális és Innovációs Minisztériummal folytatott szakmai-érdekvédelmi tárgyalásokon. Szorgalmazzák többek között az éves munkaidőkeret és a havi 16 órás ingyenes helyettesítés eltörlését, a túlórák kifizetését minden hónapban, az azonnali 50 százalékos béremelést, valamint azt, hogy az évenkénti béremelés kövesse a garantált bérminimum növekedését, vagy legalább az infláció mértékét.

"Miután a kormány és a parlament a szakszervezeti tagdíjak levonásának jövő évi megváltoztatásával a dolgozók jogaiért küzdő érdekképviseletek tudatos meggyengítésére törekszik, a PSZ felkészül az új helyzetre is: 2024 februárjában elindítja az alapszervezeti titkárok képzését, megkezdi a dolgozók jogi ismereteinek szélesítését, egy modern, tudatos, szolidáris közösség alapjainak lerakását. A Pedagógusok Szakszervezete továbbra sem hagyja, hogy megfélemlítse a kormány,  ezért kampányt indít taglétszáma növelésére" - teszik hozzá.

November 22-ét egyébként 1991-ben nyilvánították a magyar közoktatás napjává a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezésérére. A szakszervezet szerint akkor is az volt a cél, hogy "nagyobb figyelmet kapjon a közoktatás stratégiai jelentősége, és olyan döntések szülessenek, amelyekben nem szorulnak háttérbe a szakmai szempontok, a tanulók, a szülők, az oktatásban dolgozók érdekei."

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.