A PSZ szerint 2010-ben a GDP 5,8 százaléka jutott az oktatásra, jövőre csak 4,4 százalék

A szakszervezet több követelést is megfogalmazott a kormány felé a magyar közoktatás napja alkalmából.

  • Székács Linda

Legalább az infláció mértékével emelje fel a közoktatás működtetésére fordítható összeg nagyságát - ezt kéri a Pedagógusok Szakszervezete a magyar közoktatás napján, november 22-én a kormánytól.

A szakszervezet a lapunknak küldött közleményében azt írja; nehezményezik, hogy a kormány "továbbra sem fordít kellő figyelmet a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó területre és nem tekinti az oktatást stratégiai ágazatnak."

Ez abból is látszik, hogy míg 2010-ben még a GDP 5,8 százalékát fordították az oktatásra, a 2025-ös költségvetésből azonban - bár az oktatásra fordított összeget 500 milliárd forinttal növelték - a GDP csupán 4,4 százalékát szánják erre a célra.

Amellett, hogy a PSZ azt kéri, legalább az infláció mértékével emeljék meg a közoktatásra szánt költségvetés nagyságát, azt is szeretnék, hogy

  • az iskolakezdési támogatás járjon automatikusan minden oktatásban dolgozó munkavállaló köznevelésben tanuló gyermeke után, és ne a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozzon az, hogy kap-e valaki ilyen béren kívüli juttatást,
  • az állami fenntartású intézmények dologi kiadásaira szánt összeget a kormány emelje az egyházi, alapítványi fenntartású iskolák dologi kiadásokra fordított összegének szintjére, továbbá
  • ne terheljék a pedagógusokat "értelmetlen tartalmú vizsgákkal."

"November 22-ét a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezésére nyilvánították 1991-ben a magyar közoktatás napjává. A PSZ ezen az akciónapon az aktuálisan zajló költségvetési vitákhoz kapcsolódva kívánja felhívni a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a közoktatás stratégiai jelentőségére, fejlesztésének szükségességére" - írják.

 

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.