A szakszervezet több követelést is megfogalmazott a kormány felé a magyar közoktatás napja alkalmából.
Legalább az infláció mértékével emelje fel a közoktatás működtetésére fordítható összeg nagyságát - ezt kéri a Pedagógusok Szakszervezete a magyar közoktatás napján, november 22-én a kormánytól.
A szakszervezet a lapunknak küldött közleményében azt írja; nehezményezik, hogy a kormány "továbbra sem fordít kellő figyelmet a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó területre és nem tekinti az oktatást stratégiai ágazatnak."
Ez abból is látszik, hogy míg 2010-ben még a GDP 5,8 százalékát fordították az oktatásra, a 2025-ös költségvetésből azonban - bár az oktatásra fordított összeget 500 milliárd forinttal növelték - a GDP csupán 4,4 százalékát szánják erre a célra.
Amellett, hogy a PSZ azt kéri, legalább az infláció mértékével emeljék meg a közoktatásra szánt költségvetés nagyságát, azt is szeretnék, hogy
"November 22-ét a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezésére nyilvánították 1991-ben a magyar közoktatás napjává. A PSZ ezen az akciónapon az aktuálisan zajló költségvetési vitákhoz kapcsolódva kívánja felhívni a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a közoktatás stratégiai jelentőségére, fejlesztésének szükségességére" - írják.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
