A PSZ szerint 2010-ben a GDP 5,8 százaléka jutott az oktatásra, jövőre csak 4,4 százalék

A szakszervezet több követelést is megfogalmazott a kormány felé a magyar közoktatás napja alkalmából.

  • Székács Linda

Legalább az infláció mértékével emelje fel a közoktatás működtetésére fordítható összeg nagyságát - ezt kéri a Pedagógusok Szakszervezete a magyar közoktatás napján, november 22-én a kormánytól.

A szakszervezet a lapunknak küldött közleményében azt írja; nehezményezik, hogy a kormány "továbbra sem fordít kellő figyelmet a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó területre és nem tekinti az oktatást stratégiai ágazatnak."

Ez abból is látszik, hogy míg 2010-ben még a GDP 5,8 százalékát fordították az oktatásra, a 2025-ös költségvetésből azonban - bár az oktatásra fordított összeget 500 milliárd forinttal növelték - a GDP csupán 4,4 százalékát szánják erre a célra.

Amellett, hogy a PSZ azt kéri, legalább az infláció mértékével emeljék meg a közoktatásra szánt költségvetés nagyságát, azt is szeretnék, hogy

  • az iskolakezdési támogatás járjon automatikusan minden oktatásban dolgozó munkavállaló köznevelésben tanuló gyermeke után, és ne a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozzon az, hogy kap-e valaki ilyen béren kívüli juttatást,
  • az állami fenntartású intézmények dologi kiadásaira szánt összeget a kormány emelje az egyházi, alapítványi fenntartású iskolák dologi kiadásokra fordított összegének szintjére, továbbá
  • ne terheljék a pedagógusokat "értelmetlen tartalmú vizsgákkal."

"November 22-ét a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezésére nyilvánították 1991-ben a magyar közoktatás napjává. A PSZ ezen az akciónapon az aktuálisan zajló költségvetési vitákhoz kapcsolódva kívánja felhívni a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a közoktatás stratégiai jelentőségére, fejlesztésének szükségességére" - írják.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.