A béremelések mértékét a költségvetés ugyanakkor nem tartalmazza.
Több mint 3900 milliárd forintot költene a kormány az oktatásra 2025-ben. 500 milliárd forinttal többet, mint 2024-ben - szúrta ki az Economx a parlament honlapján elérhető költségvetéstervezetben.
Ez alapján több mint 1600 milliárd forintot fordítanának az oktatásban dolgozók bérezésére. Ez magába foglalja az óvodában, általános iskolában, középiskolában és felsőoktatásban dolgozókat is, és teljesül majd a kormány azon korábbi ígérete, hogy az oktatásban dolgozók bére 2025-re eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Az egyéb, nem felsőfokú oktatásra pedig közel 500 milliárd forinttal több forrás jut, mint 2024-ben.
Hiába azonban a többletforrás, a lapnak nyilatkozó Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint az oktatásra fordítható kiadások össze még így sem követi az infláció mértékét. A forrást ráadásul szerinte úgy osztják el, hogy az inkább az egyházi fenntartású intézményeknek kedvezzen, mintsem az állami fenntartású iskoláknak.
A szakszervezeti vezető szerint ez nincs rendben. Hozzátette továbbá, hogy tud olyan állami intézményről, ahol wc-deszkák vásárlására gyűjtenek.
Totyik szerint egyébként 2025-ben is várható valamekkora összegű pedagógusbér-emelés, ennek mértékét azonban a költségvetés nem tartalmazza. De Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint a nevelést oktatást segítő (NOKS-os) kollégák béremelése sincs benne a költségvetéstervezetben.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
