Plusz 500 milliárd forintot szánna a kormány az oktatásra 2025-ben, de ez még mindig nem követi az infláció mértékét sem

A béremelések mértékét a költségvetés ugyanakkor nem tartalmazza.

  • Székács Linda

Több mint 3900 milliárd forintot költene a kormány az oktatásra 2025-ben. 500 milliárd forinttal többet, mint 2024-ben - szúrta ki az Economx a parlament honlapján elérhető költségvetéstervezetben.

Ez alapján több mint 1600 milliárd forintot fordítanának az oktatásban dolgozók bérezésére. Ez magába foglalja az óvodában, általános iskolában, középiskolában és felsőoktatásban dolgozókat is, és teljesül majd a kormány azon korábbi ígérete, hogy az oktatásban dolgozók bére 2025-re eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Az egyéb, nem felsőfokú oktatásra pedig közel 500 milliárd forinttal több forrás jut, mint 2024-ben.

Hiába azonban a többletforrás, a lapnak nyilatkozó Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint az oktatásra fordítható kiadások össze még így sem követi az infláció mértékét. A forrást ráadásul szerinte úgy osztják el, hogy az inkább az egyházi fenntartású intézményeknek kedvezzen, mintsem az állami fenntartású iskoláknak.

A szakszervezeti vezető szerint ez nincs rendben. Hozzátette továbbá, hogy tud olyan állami intézményről, ahol wc-deszkák vásárlására gyűjtenek.

Totyik szerint egyébként 2025-ben is várható valamekkora összegű pedagógusbér-emelés, ennek mértékét azonban a költségvetés nem tartalmazza. De Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint a nevelést oktatást segítő (NOKS-os) kollégák béremelése sincs benne a költségvetéstervezetben.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István