Érheti anyagi hátrány a pedagógusokat, ha nem írják meg, vagy megbuknak a NAT-vizsgán?

A vizsgát számos pedagógus értelmetlennek és többlettehernek tartja, ezért a szakszervezetek bojkottot hirdettek ellene.

  • Székács Linda

Elvileg a „vizsga” elmaradásának nincs semmilyen érzékelhető következménye - írja a honlapján a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a NAT-vizsgáról.

A szervezethez az elmúlt időszakban számos pedagógus fordult azzal a kérdéssel, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha nem írják meg a NAT-vizsgát, vagyis azt a számadást a Nemzeti Alaptantervből, amit a kormány az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonásával szervez meg a pedagógusok "ismereteik megújítása érdekében."

A vizsgát számos tanári szakszervezet értelmetlennek tartja, ami ráadásul "elvonja a figyelmet a valós problémákról", így többek között a Tanítanék és bojkottot hirdetett ellene.

Hogy a vizsga bojkottálásának és annak meg nem írásának lehet-e bármilyen következménye, arról a PDSZ azt írja;

1. Elvileg semmi. 2. Gyakorlatilag bármi. 3. Biztosan nem lenne semmi, ha a pedagógustársadalom egyöntetűen elutasította volna.

A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben, vagyis a státusztörvényben a teljesítményértékeléssel kapcsolatban az szerepel, hogy a teljesítményértékeléssel a pedagógusok havi illetményét nem lehet csökkenteni. A NAT-vizsga meg nem írása, vagy egy esetleges bukás miatt tehát a törvény szerint a pedagógusok fizetése nem lehet kevesebb. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a teljesítményértékelés alapján történő kötelező béremelésről viszont nincs szó sem a törvényben, sem bármilyen rendeletben, csak és kizárólag az Oktatási Hivatal TÉR-dokumentumaiban, amik azonban nem jogszabályok.

"Amennyiben tehát valaki nem vesz részt a NAT-tal kapcsolatos számonkérésben, vagy „megbukik”, emiatt egyrészt nem kell tőle kötelezően levonni pontszámot a teljesítményértékelésből. De ha ezt az igazgató mégis megtenné, akkor sem biztos, hogy bármiféle anyagi hátrány éri, lévén, hogy a teljesítményértékelés fedezete teljesen bizonytalan" - írják.

A szervezet szerint ugyanakkor a Pintér Sándor belügyminiszter által előírt képzés és a NAT-vizsga teljesítésének kötelezettsége bekerült a státusztörvénybe, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók kötelezettségei közé. Emiatt pedig ha azt valaki nem teljesíti, annak "szélsőséges esetben" lehet olyan következménye, hogy a munkáltató fegyelmi eljárást indít. Ez ugyanakkor nem alapoz meg komolyabb szankciót, például rendkívüli felmentést.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.