Bojkottálja a pedagógusok NAT-vizsgáját a Tanítanék

Úgy vélik, a vizsga felesleges, megalázó és elvonja a figyelmet a valós problémákról.

  • Székács Linda

Bojkottot hirdet a Tanítanék a pedagógusok "megalázó és értelmetlen" vizsgáztatása ellen - osztotta meg a mozgalom a közösségi oldalán csütörtökön.

"A pedagógusok számára a NAT-ból, illetve óvodapedagógusok számára az ÓNOAP-ból elrendelt vizsgáztatás megalázó és értelmetlen. A vizsga csak egy újabb adminisztratív eszköz, amivel Pintér Sándor rendőrminiszter fegyelmezni akarja azokat a túlterhelt pedagógusokat, akik még kitartanak az oktatásban. A NAT következő felülvizsgálata 2025-ben esedékes. Az elmúlt négy évben nem volt vizsgáztatás, miért most jut eszébe ez a hatalomnak? Miért az utolsó évben akarnak vizsgáztatni a még épp esedékes alaptantervből?" - írják.

A Tanítanék úgy véli, mivel "szakos tanárok ezrei" hiányoznak a rendszerből és "az oktatási rendszer súlyos problémákkal küzd", a tanároknak most egy szerintük felesleges és bürokratikus vizsga miatt is aggódniuk kell, ami csak még több stresszt és adminisztrációt okoz.

"Ez a vizsga nemcsak felesleges és megalázó, hanem elvonja a figyelmet a valódi problémákról, amelyekkel a pedagógusok és a diákok nap mint nap küzdenek. Az oktatás minősége nem ettől az értelmetlen számonkéréstől függ, hogy hanem attól, hogy van-e elég tanár, megfelelő tananyag és megfelelő támogatás" - teszik hozzá.

A bojkotthoz itt lehet csatlakozni.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.