Bojkottálja a pedagógusok NAT-vizsgáját a Tanítanék

Úgy vélik, a vizsga felesleges, megalázó és elvonja a figyelmet a valós problémákról.

  • Székács Linda

Bojkottot hirdet a Tanítanék a pedagógusok "megalázó és értelmetlen" vizsgáztatása ellen - osztotta meg a mozgalom a közösségi oldalán csütörtökön.

"A pedagógusok számára a NAT-ból, illetve óvodapedagógusok számára az ÓNOAP-ból elrendelt vizsgáztatás megalázó és értelmetlen. A vizsga csak egy újabb adminisztratív eszköz, amivel Pintér Sándor rendőrminiszter fegyelmezni akarja azokat a túlterhelt pedagógusokat, akik még kitartanak az oktatásban. A NAT következő felülvizsgálata 2025-ben esedékes. Az elmúlt négy évben nem volt vizsgáztatás, miért most jut eszébe ez a hatalomnak? Miért az utolsó évben akarnak vizsgáztatni a még épp esedékes alaptantervből?" - írják.

A Tanítanék úgy véli, mivel "szakos tanárok ezrei" hiányoznak a rendszerből és "az oktatási rendszer súlyos problémákkal küzd", a tanároknak most egy szerintük felesleges és bürokratikus vizsga miatt is aggódniuk kell, ami csak még több stresszt és adminisztrációt okoz.

"Ez a vizsga nemcsak felesleges és megalázó, hanem elvonja a figyelmet a valódi problémákról, amelyekkel a pedagógusok és a diákok nap mint nap küzdenek. Az oktatás minősége nem ettől az értelmetlen számonkéréstől függ, hogy hanem attól, hogy van-e elég tanár, megfelelő tananyag és megfelelő támogatás" - teszik hozzá.

A bojkotthoz itt lehet csatlakozni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.