Több mint egy hónapja kezdeményezte Kozma Ákos alapvető jogok biztosánál az EGYMI-k vizsgálatát a Pedagógusok Szakszervezete, amelyre az ombudsman azóta sem reagált - mondta Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke.
Totyik a Népszavának úgy fogalmazott, hogy azért is lenne szükség mihamarabb az átfogó szakmai vizsgálatra, mert a PSZ-hez az elmúlt időszakban az épületek rossz állapotáról, a méltatlan körülményekről és a szakemberhiányról sok panasz érkezett.
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményekbe olyan gyerekek járnak, akik többek között:
Ezeknek a gyerekeknek fokozott figyelemre, speciális módszerekre van szüksége ahhoz, hogy fejlődjenek. Ez azonban nem mindig valósul meg. Egy szülő a PSZ-nek azt írta, hogy több hivatalos bejelentés kellett ahhoz, hogy hetente legalább három napon, heti öt órában foglalkozzanak autista kislányával.
A szakemberhiány is egyre égetőbb. A szakszervezetnek egy gyógypedagógus is jelzett, aki 2004 óta dolgozott egy EGYMI óvodai részlegén, de nyáron felmondott, mert a kontaktórák száma az évek során 18-ról 24-re emelkedett. Ráadásul eközben az óvodai csoportlétszám közel a duplájára emelkedett, de a szakemberek, pedagógusok, segítők létszáma ugyanannyi maradt. Mindezt úgy, hogy a csoportban lévő gyerekek nagy része pelenkás volt, nem beszélt és némelyikük emellett valamilyen étkezési problémával is küzdött.
Azt éreztem, hol vendéglátós vagyok, hol takarítónő, hol nővér vagy bármi más, csak nem gyógypedagógus, elsősorban azért, mert kevesen voltunk
– írta a gyógypedagógus.
A kevés szakember mellett az épületek állapotával is gond van. Az egri EGYMI-ből érkezett bejelentés szerint a korszerűtlen épületben a vezetékrendszer elhasználódott, naponta fordul elő dugulás, csatornabűz van a vizesblokkok környékén, és a kollégiumi fürdők nem használhatóak.
A PSZ azért kezdeményezte az átfogó ombudsmani vizsgálatot, hogy javítson az EGYMI-k helyzetén. A Népszava megkereste Kozma Ákos hivatalát is, ahol egy hónappal ezelőtt még úgy reagáltak, hogy a biztos még tájékozódik az ügyben. A mostani megkeresésre azonban nem érkezett válasz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
