Bár a PSZ nem tud olyan budapesti intézményről, ahol az iskolai könyvtár bezárását belengették volna, szerintük ha nem lesz érdemi változás, akkor akár a fővárosban is elindulhat ez a folyamat.
Több vidéki iskolában bezárták a könyvtárat, mert a könyvtárosoknak más feladatokat adtak - jelentette be a tanévnyitó értekezletén a PSZ.
Még nőtt is az iskolakönyvtárak száma tavalyhoz képest
A legfrissebb, az Oktatási Hivatal által 2024. szeptemberében közzétett adatok szerint 3482 iskolának van könyvtára az országban, szemben azzal, hogy a tavalyi adatok alapján egy évvel ezelőtt ez a szám még "csak" 2981 volt. Ez azt jelenti tehát, hogy tavalyhoz képest még emelkedés is tapasztalható az iskolakönyvtárak számában, ebből kifolyólag tehát az itt dolgozó könyvtárostanárok sem lehetnek sokkal kevesebben.
Hivatalos adatot azonban arról, hány könyvtárost foglalkoztatnak az iskolák országszerte, nem lehet találni az adatbázisokban.
A tanárhiányhoz lehet köze
Nem feltétlenül azért szüntetik meg a könyvtárakat, mert nincsen könyvtárostanár, hanem azért, mert a könyvtárostanárnak más feladatokat adnak, a könyvtár pedig zárva lesz
- mondta a Pedagógusok Szakszervezete tanévnyitó sajtótájékoztatóján Gosztonyi Gábor, a szakszervezet alelnöke.
Megkeresésünkre Totyik Tamás, a szakszervezet alelnöke később elmondta; a könytárak bezárása jórészt a tanárhiány hozadéka. Az iskolai könyvtárakban dolgozó könyvtárostanároknak a pedagógushiány miatti lyukasórákon vagy a saját szakuknak megfelelő órákat kell tartani, vagy taníthatnak könyvtárismeretet is.
Eddig 15 iskoláról tudnak
Totyik azt is elmondta, hogy a Pedagógusok Szakszervezete jelenleg 15 olyan iskoláról tud, ahol bezárták a könyvtárakat. Ezek jórészt vidéki szakiskolák, több Bács-Kiskun megyei intézmény, ahol a könytárosokra az iskolakönyvtár helyett tanórákon van szükség.
A szakszervezet alelnöke hozzátette, hogy azzal, hogy nem üzemeltetik a könyvtárakat, az intézmények még csak pénzt sem takarítanak meg, így ténylegesen arról van szó, hogy a többi szaktanár hiánya miatt van szükség az iskolakönyvtárak bezárása és a könyvtárostanárok "átvezénylésére".
Bár a jelenlegi ismeretek szerint budapesti iskolák könyvtárai még nem érintettek a bezárásokban, Totyik szerint a pedagógushiány következtében az is elképzelhető, hogy a jelenség hamarosan begyűrűzik a fővárosba is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
