Sorra zárnak be a vidéki iskolakönyvtárak, a tanárhiány állhat a háttérben

Bár a PSZ nem tud olyan budapesti intézményről, ahol az iskolai könyvtár bezárását belengették volna, szerintük ha nem lesz érdemi változás, akkor akár a fővárosban is elindulhat ez a folyamat.

  • Rodler Lili

Több vidéki iskolában bezárták a könyvtárat, mert a könyvtárosoknak más feladatokat adtak - jelentette be a tanévnyitó értekezletén a PSZ.

Még nőtt is az iskolakönyvtárak száma tavalyhoz képest

A legfrissebb, az Oktatási Hivatal által 2024. szeptemberében közzétett adatok szerint 3482 iskolának van könyvtára az országban, szemben azzal, hogy a tavalyi adatok alapján egy évvel ezelőtt ez a szám még "csak" 2981 volt. Ez azt jelenti tehát, hogy tavalyhoz képest még emelkedés is tapasztalható az iskolakönyvtárak számában, ebből kifolyólag tehát az itt dolgozó könyvtárostanárok sem lehetnek sokkal kevesebben.

Hivatalos adatot azonban arról, hány könyvtárost foglalkoztatnak az iskolák országszerte, nem lehet találni az adatbázisokban.

A tanárhiányhoz lehet köze

Nem feltétlenül azért szüntetik meg a könyvtárakat, mert nincsen könyvtárostanár, hanem azért, mert a könyvtárostanárnak más feladatokat adnak, a könyvtár pedig zárva lesz

- mondta a Pedagógusok Szakszervezete tanévnyitó sajtótájékoztatóján Gosztonyi Gábor, a szakszervezet alelnöke.

Megkeresésünkre Totyik Tamás, a szakszervezet alelnöke később elmondta; a könytárak bezárása jórészt a tanárhiány hozadéka. Az iskolai könyvtárakban dolgozó könyvtárostanároknak a pedagógushiány miatti lyukasórákon vagy a saját szakuknak megfelelő órákat kell tartani, vagy taníthatnak könyvtárismeretet is.

Eddig 15 iskoláról tudnak

Totyik azt is elmondta, hogy a Pedagógusok Szakszervezete jelenleg 15 olyan iskoláról tud, ahol bezárták a könyvtárakat. Ezek jórészt vidéki szakiskolák, több Bács-Kiskun megyei intézmény, ahol a könytárosokra az iskolakönyvtár helyett tanórákon van szükség.

A szakszervezet alelnöke hozzátette, hogy azzal, hogy nem üzemeltetik a könyvtárakat, az intézmények még csak pénzt sem takarítanak meg, így ténylegesen arról van szó, hogy a többi szaktanár hiánya miatt van szükség az iskolakönyvtárak bezárása és a könyvtárostanárok "átvezénylésére".

Bár a jelenlegi ismeretek szerint budapesti iskolák könyvtárai még nem érintettek a bezárásokban, Totyik szerint a pedagógushiány következtében az is elképzelhető, hogy a jelenség hamarosan begyűrűzik a fővárosba is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.