Újabb sztrájkbizottsági tárgyaláson vannak túl a pedagógiai szakszervezetek a köznevelési államtitkársággal, bár - nem túl meglepő módon - érdemben most sem történt sok változás.
„Egy hosszú, fárasztó és nagyjából eredménytelen egyeztetésen vagyunk túl”
– kezdte meg mai élő adását a Pedagógusok Szakszervezete, amiben Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke és Szendrei Zoltán, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának tagja nyilatkoztak.
Ahogy előző héten sem, sok új információval most sem szolgálhatunk a sztrájkbizottsági tárgyalásokról. A legfontosabb előrelépés, amiről a szervezetek a tárgyalás után beszámoltak, a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek munkakörét érinti. A kormány biztosította a képviselőket, hogy az asszisztensek maximum 35 órás munkavégzéséről szóló szabályozás bekerül a státusztörvénybe.
Továbbá a háborús vészhelyzetre hivatkozó kormányrendeletet - amely a munkáltató általi pedagógusok elbocsátásról szól – automatikusan meg fogják szüntetni a vészhelyzet véget értével. Ha év végéig a helyzet változatlan maradna, akkor legkésőbb december 31-én vonják vissza ezt a rendeletet, függetlenül az aktuális helyzettől - mondták.
Itt a szervezet egyik megszólalója viszont hozzátette, hogy bár ezt ígérték nekik, a jogszabály szövegében ez nem szerepel – így nem tudhatják biztosra.
Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Wednesday, August 16, 2023
További követelésekben nincs elmozdulás.
A hazai forrásból származó azonnali béremelésekre való újbóli rákérdezésre ismételten azt a választ kapták, hogy a kormánynak nem áll szándékában azonnal megemelni a tanárok fizetését. 12-13%-os béremelést ígértek a tanároknak, de ez a 20% fölött lévő éves átlag inflációt sem egyenlítené ki.
A már törvényben lévő kötelező 24 órás munkaidő is szóba került. Ennek kapcsán a kormány azzal védekezett, hogy a tanárok követelték a fix óraszám törvénybe iktatását – ami igaz is, viszont ők konkrét számot, pontosabban 22 órát követeltek. A 24 órás munkaidő az oktatásban dolgozók 30%-ának konkrét munkateher növekedést jelent.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
