Jelentős "késéssel", de augusztus 22-én végül megjelent a 2023/24-es tanév rendje. Mutatjuk a részleteket.
Frissítés, 2023.08.23.
Augusztus 22-én megjelent a 2023/24-es tanév rendje, ami szinte alig különözik a július végén megjelent tervezettől. A hivatalos jogszabály szerint a 2023/24-es tanév június 21-ig fog tartani, az évközi szünetek pedig a következőképp alakulnak:
A hivatalos tanév rendjét ide kattintva éritek el:
Tájékoztatjuk, hogy a 2023/2024. évi tanév rendjéről szóló BM rendelet tervezetének társadalmi egyeztetése a 2023. július 28. és a 2023. augusztus 4. közötti időszakban történt. A beérkezett vélemények, javaslatok érdemi mérlegelésére - miniszteri rendelet esetében – a jogszabály szerint annak kiadását megelőzően legalább öt napot kell biztosítani. Az érdemi mérlegelést esetenként egyeztetés követi, ezután kerül a tervezet felterjesztésre miniszteri aláírásra, majd az aláírás után kihirdetik
- ezt válaszolta a Belügyminisztérium arra a kérdésünkre, amelyben több mint egy héttel ezelőtt arról érdeklődtünk, várható-e augusztus 7 és 13 között a 2023/24-es tanév rendje.
Pedig a rendelet rendkívül fontos lenne, nem csak a nyaralásokat, évközi pihenéseket tervező családok számára, hanem az iskoláknak is, hiszen egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mikor lesznek a szünetek, meddig tart majd, és hogy egyáltalán tényleg elkezdődik-e szeptember 1-jén a tanév, hiszen ez a dátum péntekre esik, ami Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint a kollégistáknak is problémát okozna, hiszen így csak a tanév első napja után, két nappal később költözhetnének be az intézmények kollégiumaiba.
A tanév rendjének tervezete szerint egyébként a tanítási szünetek a következőképp alakulnának:
Bár ezek alapján a tanév közbeni tanítási szünetek hosszabbak lennének, a nyári szünet kezdő időpontja is kitolódna, ami több szempontból is kifogásolható. A tantermek többségbe ugyanis nem légkondicionált, így a gyerekek a nyári melegben már aligha tudnának koncentrálni, nem beszélve arról, hogy emiatt az iskolai adminisztrációs teendők is összecsúsznának, Németh Szilvia oktatáskutató szerint pedig egyfajta "turbulencia" alakulna ki az intézményekben.
A rövidebb nyári szünet a pedagógusoknak fog többletterhet jelenteni, főként adminisztratív szempontból. A tanév szakmai zárása, a bizonyítványok írása, középiskolában az érettségiztetés, mind aktív pedagógiai időszakban fog zajlani
- mondta az oktatáskutató.
A Belügyminisztérium minderre úgy reagált: az iskolaépületek energetikai fejlesztése folyamatos, a Nemzeti Pedagóguskar kérésére pedig a beiratkozást két nappal eltolnák, a szóbeli érettségi vizsgákra pedig további három napot biztosítanának, hogy ne kelljen egyszerre érettségiztetniük és órát tartaniuk a középiskolás tanároknak.
Mint tudjuk, a társadalmi egyeztetés időpontja augusztus 4-én lejárt, a javaslatok mérlegelése és a végleges tanév rendje összeállítása azonban valószínűleg még mindig folyik, ezért lehet az, hogy hiába van már augusztus közepe, és kezdődne két hét múlva a tanév: arról, hogy pontosan mikor lesznek szünetek, mettől-meddig tart majd az érettségi időszak, és tényleg június 21-ig kell-e majd iskolába járni, egyelőre senki nem tud semmit.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
