Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Jelentős "késéssel", de augusztus 22-én végül megjelent a 2023/24-es tanév rendje. Mutatjuk a részleteket.
Frissítés, 2023.08.23.
Augusztus 22-én megjelent a 2023/24-es tanév rendje, ami szinte alig különözik a július végén megjelent tervezettől. A hivatalos jogszabály szerint a 2023/24-es tanév június 21-ig fog tartani, az évközi szünetek pedig a következőképp alakulnak:
A hivatalos tanév rendjét ide kattintva éritek el:
Tájékoztatjuk, hogy a 2023/2024. évi tanév rendjéről szóló BM rendelet tervezetének társadalmi egyeztetése a 2023. július 28. és a 2023. augusztus 4. közötti időszakban történt. A beérkezett vélemények, javaslatok érdemi mérlegelésére - miniszteri rendelet esetében – a jogszabály szerint annak kiadását megelőzően legalább öt napot kell biztosítani. Az érdemi mérlegelést esetenként egyeztetés követi, ezután kerül a tervezet felterjesztésre miniszteri aláírásra, majd az aláírás után kihirdetik
- ezt válaszolta a Belügyminisztérium arra a kérdésünkre, amelyben több mint egy héttel ezelőtt arról érdeklődtünk, várható-e augusztus 7 és 13 között a 2023/24-es tanév rendje.
Pedig a rendelet rendkívül fontos lenne, nem csak a nyaralásokat, évközi pihenéseket tervező családok számára, hanem az iskoláknak is, hiszen egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mikor lesznek a szünetek, meddig tart majd, és hogy egyáltalán tényleg elkezdődik-e szeptember 1-jén a tanév, hiszen ez a dátum péntekre esik, ami Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint a kollégistáknak is problémát okozna, hiszen így csak a tanév első napja után, két nappal később költözhetnének be az intézmények kollégiumaiba.
A tanév rendjének tervezete szerint egyébként a tanítási szünetek a következőképp alakulnának:
Bár ezek alapján a tanév közbeni tanítási szünetek hosszabbak lennének, a nyári szünet kezdő időpontja is kitolódna, ami több szempontból is kifogásolható. A tantermek többségbe ugyanis nem légkondicionált, így a gyerekek a nyári melegben már aligha tudnának koncentrálni, nem beszélve arról, hogy emiatt az iskolai adminisztrációs teendők is összecsúsznának, Németh Szilvia oktatáskutató szerint pedig egyfajta "turbulencia" alakulna ki az intézményekben.
A rövidebb nyári szünet a pedagógusoknak fog többletterhet jelenteni, főként adminisztratív szempontból. A tanév szakmai zárása, a bizonyítványok írása, középiskolában az érettségiztetés, mind aktív pedagógiai időszakban fog zajlani
- mondta az oktatáskutató.
A Belügyminisztérium minderre úgy reagált: az iskolaépületek energetikai fejlesztése folyamatos, a Nemzeti Pedagóguskar kérésére pedig a beiratkozást két nappal eltolnák, a szóbeli érettségi vizsgákra pedig további három napot biztosítanának, hogy ne kelljen egyszerre érettségiztetniük és órát tartaniuk a középiskolás tanároknak.
Mint tudjuk, a társadalmi egyeztetés időpontja augusztus 4-én lejárt, a javaslatok mérlegelése és a végleges tanév rendje összeállítása azonban valószínűleg még mindig folyik, ezért lehet az, hogy hiába van már augusztus közepe, és kezdődne két hét múlva a tanév: arról, hogy pontosan mikor lesznek szünetek, mettől-meddig tart majd az érettségi időszak, és tényleg június 21-ig kell-e majd iskolába járni, egyelőre senki nem tud semmit.
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.