Hamarosan kezdődik az új tanév, de még mindig nincs hivatalos tanév rendje, így azt sem lehet tudni, hogy a kormány elfogadta-e a szakszervezetek javaslatait.
Néhány hét múlva ismét megtelnek az iskolapadok, elkezdődik a 2023/24-es tanév. Bár a dátum egyre közelebb kerül, még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan mikor lesznek tanítási szünetek, és meddig fog tartani a következő tanév.
A kormány július végén tette közzé a tanév rendjének tervezetét, amiben többek között az is szerepelt, hogy a következő tanévben
A tervezetet augusztus 4-ig véleményezhették: a Pedagógusok Szakszervezete is megfogalmazta a maga álláspontját és észrevételeit a témában. Jelenleg várják, hogy a beadott javaslatok közül, mennyit vesz figyelembe a Belügyminisztérium – mondta Gosztonyi Gábor az Infostartnak. Véleménye szerint már a Magyar Közlönyben is fel kellett volna tüntetni a legfontosabb dátumokat, hiszen két és fél hét múlva kezdődik az iskola.
Gosztonyi szerint, ha minden marad úgy, ahogy a tervezetben leírták, akkor a pedagógusok szempontjából megterhelő tanév elé nézünk. Ezt azzal indokolta, hogy az iskolai év egyhetes meghosszabbítása több problémát is felvet: a szakszervezetek azt kifogásolják, hogy az iskolaépületek többsége alkalmatlan arra, hogy a nyári nagy melegben tanítani lehessen bennük. Erre a Belügyminisztérium úgy reagált, hogy a hazánkkal azonos klimatikus fekvésű Szlovákiában is tovább tart a tanév.
"A kollégáinkra ez iszonyatos adminisztratív terhet ró, mert meg kell tartani az osztályozó értekezletet, meg kell írni a bizonyítványt, majd külön meg kell írni a törzskönyvet is. Ezt aztán össze kell olvasni és az intézményvezetőnek a bizonyítványt alá kell írnia, csak utána osztható ki”
– mondta a PSZ alelnöke arra, hogy a minisztérium a megszokotthoz képest néhány nappal később tartaná a középiskolai beiratkozást.
Gosztonyi érthetetlennek nevezte a szeptember 1-jei tanévkezdést, amivel szerinte a döntéshozók nem vették figyelembe a kollégisták szempontjait. Ők szeptember 1-jén, pénteken megérkeznek az iskolakezdésre, majd csak két nap múlva költözhetnek be a kollégiumba, mert péntektől vasárnapig még biztosan nem lehetnek ott.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
