Egy szülő nem hagyta annyiban a Kúria döntését, így feltehetően nem lehet népszavazást tartani az iskolai óraszámcsökkentésről és a helyi tantervekről. Fordulatokban gazdag, tanulságos történet.
Az ügy úgy kezdődött, hogy Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke 2023 tavaszán öt témában kezdeményezett népszavazást. Azonban a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesítette a kérdéseket azzal az indokkal, hogy a megválaszolásukhoz szakmai ismeretekre van szükség, így a választól nem tudnák átlátni, hogy a döntésük milyen érdemi következménnyel járna - írja a hvg.hu.
A szakszervezet a Kúriához fordult, amely júniusban két kérdés esetében megváltoztatta az NVB döntését, és elkezdődhetett volna az aláírásgyűjtés az alábbi esetekben:
A történet ezután újabb fordulatot vett, mert az Ab júliusban megsemmisítette a Kúria döntését, mert annak jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán, amikor jóváhagyta azt, hogy a kérdések csak a kampányt követően, a szavazás napján lesznek egyértelműek a választók számára.
A Kúria októberben az Ab határozatára hivatkozva ismét jóváhagyta a két kérdést. Ekkor azonban egy iskolás gyerek szülője panaszt tett, hogy a Kúria nem vizsgálta, milyen hatással lenne a közoktatásban részt vevő tanulók, illetve az ő családtagjaik művelődéshez való, illetve a gyermeknek adandó nevelés megválasztásának jogára az, ha a kérdésben kiírt népszavazás az "igen” szavazatok győzelmével zárulna. Vagyis ha a gyereknek 3-mal kevesebb órája lenne, akkor valamelyik tantárgyból kevesebb ismerethez jut, amit például csak drága különórákkal lehetne pótolni. A helyi tantervek pedig megnehezítenék az iskolaváltást.
Ezen kívül a szülő azt is megjegyezte, hogy a Kúria októberben csaknem szó szerint megismételte az Ab által megsemmisített júliusi határozatát, pedig az Ab már régebben kimondta, hogy „a Kúria eljáró tanácsa azonos tényállás, azonos jogcím alapján a megismételt eljárásban a korábban megsemmisített végzésével azonos végzést nem hozhat”, mert ez visszaélés a bírói függetlenséggel.
Az Ab kedden főleg az utóbbi érvvel foglalkozott, és igazat is adott a szülőnek, így másodszor is megsemmisítette a Kúria döntését.
Most újra a Kúriának kell lépnie, de ezután nem nagyon tehet mást, minthogy jóvahagyja az eredeti NVB-határozatot. Vagyis szinte biztos, hogy nem lesz népszavazás az óraszámok csökkentéséről és a helyi tantervekről.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
