Egy szülő nem hagyta annyiban a Kúria döntését, így feltehetően nem lehet népszavazást tartani az iskolai óraszámcsökkentésről és a helyi tantervekről. Fordulatokban gazdag, tanulságos történet.
Az ügy úgy kezdődött, hogy Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke 2023 tavaszán öt témában kezdeményezett népszavazást. Azonban a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesítette a kérdéseket azzal az indokkal, hogy a megválaszolásukhoz szakmai ismeretekre van szükség, így a választól nem tudnák átlátni, hogy a döntésük milyen érdemi következménnyel járna - írja a hvg.hu.
A szakszervezet a Kúriához fordult, amely júniusban két kérdés esetében megváltoztatta az NVB döntését, és elkezdődhetett volna az aláírásgyűjtés az alábbi esetekben:
A történet ezután újabb fordulatot vett, mert az Ab júliusban megsemmisítette a Kúria döntését, mert annak jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán, amikor jóváhagyta azt, hogy a kérdések csak a kampányt követően, a szavazás napján lesznek egyértelműek a választók számára.
A Kúria októberben az Ab határozatára hivatkozva ismét jóváhagyta a két kérdést. Ekkor azonban egy iskolás gyerek szülője panaszt tett, hogy a Kúria nem vizsgálta, milyen hatással lenne a közoktatásban részt vevő tanulók, illetve az ő családtagjaik művelődéshez való, illetve a gyermeknek adandó nevelés megválasztásának jogára az, ha a kérdésben kiírt népszavazás az "igen” szavazatok győzelmével zárulna. Vagyis ha a gyereknek 3-mal kevesebb órája lenne, akkor valamelyik tantárgyból kevesebb ismerethez jut, amit például csak drága különórákkal lehetne pótolni. A helyi tantervek pedig megnehezítenék az iskolaváltást.
Ezen kívül a szülő azt is megjegyezte, hogy a Kúria októberben csaknem szó szerint megismételte az Ab által megsemmisített júliusi határozatát, pedig az Ab már régebben kimondta, hogy „a Kúria eljáró tanácsa azonos tényállás, azonos jogcím alapján a megismételt eljárásban a korábban megsemmisített végzésével azonos végzést nem hozhat”, mert ez visszaélés a bírói függetlenséggel.
Az Ab kedden főleg az utóbbi érvvel foglalkozott, és igazat is adott a szülőnek, így másodszor is megsemmisítette a Kúria döntését.Most újra a Kúriának kell lépnie, de ezután nem nagyon tehet mást, minthogy jóvahagyja az eredeti NVB-határozatot. Vagyis szinte biztos, hogy nem lesz népszavazás az óraszámok csökkentéséről és a helyi tantervekről.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
