Az ügy úgy kezdődött, hogy Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke 2023 tavaszán öt témában kezdeményezett népszavazást. Azonban a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesítette a kérdéseket azzal az indokkal, hogy a megválaszolásukhoz szakmai ismeretekre van szükség, így a választól nem tudnák átlátni, hogy a döntésük milyen érdemi következménnyel járna - írja a hvg.hu.
A szakszervezet a Kúriához fordult, amely júniusban két kérdés esetében megváltoztatta az NVB döntését, és elkezdődhetett volna az aláírásgyűjtés az alábbi esetekben:
- Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?
A történet ezután újabb fordulatot vett, mert az Ab júliusban megsemmisítette a Kúria döntését, mert annak jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán, amikor jóváhagyta azt, hogy a kérdések csak a kampányt követően, a szavazás napján lesznek egyértelműek a választók számára.
A Kúria októberben az Ab határozatára hivatkozva ismét jóváhagyta a két kérdést. Ekkor azonban egy iskolás gyerek szülője panaszt tett, hogy a Kúria nem vizsgálta, milyen hatással lenne a közoktatásban részt vevő tanulók, illetve az ő családtagjaik művelődéshez való, illetve a gyermeknek adandó nevelés megválasztásának jogára az, ha a kérdésben kiírt népszavazás az "igen” szavazatok győzelmével zárulna. Vagyis ha a gyereknek 3-mal kevesebb órája lenne, akkor valamelyik tantárgyból kevesebb ismerethez jut, amit például csak drága különórákkal lehetne pótolni. A helyi tantervek pedig megnehezítenék az iskolaváltást.
Ezen kívül a szülő azt is megjegyezte, hogy a Kúria októberben csaknem szó szerint megismételte az Ab által megsemmisített júliusi határozatát, pedig az Ab már régebben kimondta, hogy „a Kúria eljáró tanácsa azonos tényállás, azonos jogcím alapján a megismételt eljárásban a korábban megsemmisített végzésével azonos végzést nem hozhat”, mert ez visszaélés a bírói függetlenséggel.
Az Ab kedden főleg az utóbbi érvvel foglalkozott, és igazat is adott a szülőnek, így másodszor is megsemmisítette a Kúria döntését.
Most újra a Kúriának kell lépnie, de ezután nem nagyon tehet mást, minthogy jóvahagyja az eredeti NVB-határozatot. Vagyis szinte biztos, hogy nem lesz népszavazás az óraszámok csökkentéséről és a helyi tantervekről.
