A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint mivel a pedagógusbér hozzávetőlegesen fele a diplomás fizetéseknek, ezért a szakma megmaradásához az illetményeket a duplájára kéne emelni.
A PSZ közösségi oldalán közzétett posztból kiderül, hogy ekkora emelést az oktatásban sem lehet egy lépcsőben megvalósítani.
Ilyen nagyságrendű közszolgálati béremelés utoljára 2022 tavaszán volt, amikor az államtitkárok, miniszterek bérét emelték a másfélszeresére. Első lépésnek most 32 százalék meg is felelne, amennyiben mindenkire vonatkozik, és a bérfelzárkóztatás tovább folytatódik.
- olvasható a bejegyzésben, amelyben kitérnek arra is, hogy a bejelentés utáni visszakozás, bizonytalanság, magyarázkodás miatt nem nyugodtak: nehezen akar kiderülni, konkrétan egy pedagógus mennyit fog keresni februártól.
Csak reménykedni tudunk, hogy nem azt a feladatot kapták a kormányzati kommunikátorok, miszerint esetenkénti 5-10 százalékos béremelést adjanak el úgy, hogy több mint 32-nek látsszon.
- írják a posztban,
A PSZ ezen kívül hangsúlyozza, hogy az eredményesség tekintetében a túlterhelés (diákok, tanárok) és az oktatás feltételei (új NAT, épületek-eszközök, tankönyvek, módszertani szabadság) mellett a minőséget meghatározó bér a harmadik legfontosabb terület.
"Amennyiben már ezt az első lépést sem sikerülne közmegegyezéssel és közmegelégedésre meglépni, vajon mit remélhetnénk a nemzet tartópillérét jelentő oktatásügy valóságos megújítását illetően?" - teszik fel a kérdést.
A pedagógusok béremelésével kapcsolatban az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
