A diákszervezet nyílt levélben válaszolt Rétvári Bencének, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának, aki állításuk szerint hazugsággal és külföldi befolyásoltsággal vádolta meg őket.
„Szánalomra méltónak tartjuk, hogy a kormány aki megtesz mindent szuverenitásának védelmében, az Európai Unió által biztosított támogatásoktól tette függővé a magyar pedagógusok bérét, saját bevallása alapján”
- fejtette ki nyílt levélben véleményét az Egységes Diákfront (EDF).
A levél előzménye, hogy a szombaton tartott demonstráción a szervezet egyik képviselője, Perlaki-Borsos Noel azt mondta: a kormány máris igyekszik kihátrálni a tanárok felé tett vállalásaiból. Szerinte nem igaz, hogy „brüsszeli papírcetliken múlna” a béremelés fedezete, ilyenekre nem lehet hivatkozni, miként emberek megélhetésével sem lehet szórakozni.
Rétvári Bence erre reagálva közölte: szombaton végképp leleplezték magukat a pedagógustüntetések szervezői, mert szerinte valójában nem a béremelésért, hanem politikai okokból szerveznek demonstrációkat és sztrájkokat a diákszervezetek.
Véleményét azzal indokolta, hogy az szervezetek a béremelésről szóló jogszabályok megjelenése után is folytatták a béremelésért indított tüntetés sorozatot. Állítása szerint „nekik nem a tanárok és óvónők fontosak, hanem a kormány elleni tiltakozás.”
Az Egységes Diákfront sajnálja, hogy „az Államtitkár Úr nem követte elég figyelmesen a tiltakozásokat, hiszen akkor tisztában lenne azzal a ténnyel, hogy a béremelés csupán az egyik, és nem az egyetlen követelése a megmozdulásoknak.”
Különösképpen képmutatónak és cinikusnak tartjuk, ahogy az Államtitkár Úr hazugnak és üresnek nevezi a magyar diákságot, kiemelten egy ilyesféle “béremelés” után
- áll a levélben, aminek szövege később így folytatódik:
„Az év eleje óta megjelenő híradások ismeretében kijelenthetjük, hogy ez a béremelés valójában egy gumicsont, melynek célja elterelni a figyelmet a magyar közoktatás országszerte megjelenő problémáiról és általános helyzetéről, nem pedig valódi szándék a tanárok bérének rendezésére. Ilyen például annak következménye, hogy általános iskolai tanítók megfelelő képesítés nélkül készíthetnek fel diákokat az érettségire”.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
