Átfogó vizsgálatot indított az ombudsman a gyógypedagógiai intézményekben

A Pedagógusok Szakszervezete még október 13-án kezdeményezte az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI) átfogó vizsgálatát az ombudsmannál. Kicsivel több mint egy hónap után Kozma Ákos alapjogi biztos el is indította a vizsgálatot.

A PSZ-hez több jelzés érkezett az elmúlt időszakban, amelyből kiderült a sajátos nevelési igényű, köztük tanulási vagy magatartási nehézségekkel, különböző fogyatékosságokkal élő és autista gyerekekkel foglalkozó intézmények rossz állapotú épületekben, méltatlan körülmények között működnek és szakemberhiánnyal küzdenek. A szakszervezet ezután fordult Kozma Ákos hivatalához.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Népszavának úgy fogalmazott, hogy az ombudsmantól azt várja, tárja fel, ha egy-egy intézményben nem megfelelőek a személyi feltételek, a felszereltség, az épületek állapota, illetve biztosítva van-e a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyerekek alapvető joga a minőségi oktatáshoz, fejlesztéshez. A hiányosságok miatt pedig állapítsa meg a fenntartók, illetve az állam felelősségét.

Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, tisztában van vele, hogy egy átfogó vizsgálat sok időt vesz igénybe, de a problémákra sürgősen megoldást kell találni, mert ezeknek a gyerekeknek most van szükségük hozzáértő szakemberekre, fejlesztésekre és emberhez méltó körülményekre, nem pedig évek múlva.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.