Több mint egy hónapja kezdeményezte Kozma Ákos alapvető jogok biztosánál az EGYMI-k vizsgálatát a Pedagógusok Szakszervezete, amelyre az ombudsman azóta sem reagált - mondta Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke.
Totyik a Népszavának úgy fogalmazott, hogy azért is lenne szükség mihamarabb az átfogó szakmai vizsgálatra, mert a PSZ-hez az elmúlt időszakban az épületek rossz állapotáról, a méltatlan körülményekről és a szakemberhiányról sok panasz érkezett.
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményekbe olyan gyerekek járnak, akik többek között:
Ezeknek a gyerekeknek fokozott figyelemre, speciális módszerekre van szüksége ahhoz, hogy fejlődjenek. Ez azonban nem mindig valósul meg. Egy szülő a PSZ-nek azt írta, hogy több hivatalos bejelentés kellett ahhoz, hogy hetente legalább három napon, heti öt órában foglalkozzanak autista kislányával.
A szakemberhiány is egyre égetőbb. A szakszervezetnek egy gyógypedagógus is jelzett, aki 2004 óta dolgozott egy EGYMI óvodai részlegén, de nyáron felmondott, mert a kontaktórák száma az évek során 18-ról 24-re emelkedett. Ráadásul eközben az óvodai csoportlétszám közel a duplájára emelkedett, de a szakemberek, pedagógusok, segítők létszáma ugyanannyi maradt. Mindezt úgy, hogy a csoportban lévő gyerekek nagy része pelenkás volt, nem beszélt és némelyikük emellett valamilyen étkezési problémával is küzdött.
Azt éreztem, hol vendéglátós vagyok, hol takarítónő, hol nővér vagy bármi más, csak nem gyógypedagógus, elsősorban azért, mert kevesen voltunk
– írta a gyógypedagógus.
A kevés szakember mellett az épületek állapotával is gond van. Az egri EGYMI-ből érkezett bejelentés szerint a korszerűtlen épületben a vezetékrendszer elhasználódott, naponta fordul elő dugulás, csatornabűz van a vizesblokkok környékén, és a kollégiumi fürdők nem használhatóak.
A PSZ azért kezdeményezte az átfogó ombudsmani vizsgálatot, hogy javítson az EGYMI-k helyzetén. A Népszava megkereste Kozma Ákos hivatalát is, ahol egy hónappal ezelőtt még úgy reagáltak, hogy a biztos még tájékozódik az ügyben. A mostani megkeresésre azonban nem érkezett válasz.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
