Strasbourgi ítélet: további lépéseket követel a TASZ a pedagógusok sztrájkjogának helyreállításáért

A pedagógusok sztrájkjogának korlátozásáról szóló strasbourgi ítélet mielőbbi végrehajtását, valamint a jelenlegi szabályozás további módosítását sürgették a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselői a csütörtöki közös sajtótájékoztatóján. A felszólalók szerint bár a sztrájkjogra vonatkozó szabályok időközben változtak, továbbra is szükség van olyan intézkedésekre, amelyek ténylegesen biztosítják a pedagógusok munkabeszüntetéshez való jogát.

Nyitray Zsuzsanna, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának vezetője a sajtótájékoztatón felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul jelezze az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB): nem kéri az ügy Nagykamara elé utalását. Ezzel a jogvédők szerint lehetővé válna, hogy a kihirdetett ítélet mielőbb véglegessé váljon.

A szervezet képviselője arra is kitért, hogy az ítélet véglegessé válását követően a kormánynak három hónap áll rendelkezésére, hogy megtérítse az eljárás költségeit, valamint a szakszervezeteknek megítélt nem vagyoni kárt. Emellett hat hónapon belül cselekvési tervet kell készítenie arról, hogyan kívánja végrehajtani az ítéletet, és azt meg kell küldenie a strasbourgi döntések végrehajtását felügyelő Európa Tanács Miniszteri Bizottságának.

A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság figyelemmel fogja kísérni a folyamatot, és szükség esetén jelentést is készítenek a Miniszteri Bizottság számára arról, hogy a kormány eleget tesz-e a kötelezettségeinek. Nyitray hangsúlyozta továbbá, hogy az ítélet végrehajtásának egyik legfontosabb eleme a hatályos jogszabályok összhangba hozása a strasbourgi bíróság döntésével.

Nem elegendő a szabályok kisebb módosítása

A TASZ szerint az ítélet végrehajtásához a pedagógusok sztrájkjogára vonatkozó szabályozást is összhangba kell hozni a strasbourgi bíróság megállapításaival.

Nem kozmetikai javításokra van szükség, nem toldozás-foldozásra, hanem igen sok tartalmi és eljárási módosítást a jogalkotónak figyelembe kell venni ahhoz, hogy érdemben helyreállítsa a sztájkjogot

-  fogalmazott Nyitray.

A TASZ képviselője szerint mindenekelőtt a sztrájk idején biztosítandó, úgynevezett még elégséges szolgáltatás mértékét kell felülvizsgálni, mivel annak túlzottan magas szinten történő meghatározása akadályozza a sztrájkjog érdemi gyakorlását. Úgy véli, a törvényi szabályozásnak kizárólag a gyermekek és a tanulók alapvető szükségleteinek biztosítását kellene előírnia, a még elégséges szolgáltatás pontos tartalmát pedig az adott sztrájk körülményeihez igazodva, a felek közötti egyeztetés során kellene meghatározni.

Nyitray felidézte, hogy 2022 előtt működött egy olyan egyeztetési rendszer, amelyben a felek egyenrangú partnerként állapodhattak meg a sztrájk idején biztosítandó szolgáltatásokról, vita esetén pedig független bíróság döntött. Álláspontja szerint ezt a lehetőséget az akkori kormány érdemi társadalmi párbeszéd nélkül szüntette meg, ezért most olyan eljárási garanciákra lenne szükség, amelyek ismét biztosítják az egyeztetés és az érdekérvényesítés lehetőségét.

A TASZ képviselője hangsúlyozta, hogy az új szabályozásnak azt is garantálnia kellene, hogy a pedagógusokat semmilyen munkaügyi szankció ne fenyegethesse azért, mert élni kívánnak a sztrájkjogukkal. Mint mondta, a korábbi kormány nemcsak a munkabeszüntetés korlátozásával, hanem a később elfogadott státusztörvénnyel is igyekezett elrettenteni a pedagógusokat a tiltakozástól.

Nyitray úgy véli, a jelenlegi kormánynak a jogszabályok módosítása mellett a korábban hátrányt szenvedett pedagógusok számára is morális elégtételt kellene biztosítania. Ennek egyik kézzelfogható lehetőségét a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárok még folyamatban lévő munkaügyi pereiben látja, amelyekben szerinte a strasbourgi ítélet fontos hivatkozási alap lehet. A döntés ugyanis megállapította, hogy a pedagógusok sztrájkjogát jogsértően korlátozták, ezt a körülményt pedig az elbocsátások jogszerűségének vizsgálatakor is figyelembe kellene venni, különösen azért, mert a polgári engedetlenségi akciókra éppen a sztrájkjog korlátozásával összefüggésben került sor.

Az erkölcsi elégtétel másik formáját abban látja, hogy a jelenlegi kormány szakít elődje gyakorlatával, és a szakszervezetekkel folytatott érdemi párbeszédre helyezi a hangsúlyt. Felidézte, hogy a pedagógusok tiltakozásának hátterében az alacsony bérek, a tanárhiány és a közoktatás egyre súlyosbodó problémái álltak, amelyekre a munkabeszüntetésekkel kívánták felhívni a figyelmet. Nyitray szerint a korábbi kormány ehelyett a sztrájkjog korlátozásával és a státusztörvény elfogadásával válaszolt, aminek következményeit nemcsak az érintett pedagógusok, hanem a társadalom is megszenvedte.

A TASZ képviselője ezért úgy véli, a jelenlegi kormány azzal nyújthatna valódi erkölcsi elégtételt, ha biztosítaná, hogy a pedagógusok sztrájkjogának hasonló korlátozása a jövőben ne fordulhasson elő.

Összességében azt gondoljuk, hogy ez az ügy megmutatta azt, hogy az állam minden eszközzel, hogyha ez az érdeke, még veszélyhelyzetre hivatkozással is képes a szólás és a vélemény nyilvánítás szabadságának gátat szabni, annak érdekében, hogy elhallgattassa a kritikusait. Azonban a tanárok sztrájkjogának az ily módon való korlátozása és ezáltal való megtiprása végsősoron a diákok politikai szocializációját és politikai öntudatra ébredését segítette elő

-  tette hozzá.

Rehabilitációt kér a státusztörvény miatt távozó pedagógus: „Mi nem a tanítást utasítottuk el”

Törvényi, jogi, erkölcsi és anyagi rehabilitációt sürget a státusztörvény miatt távozó pedagógusok számára Inczeffy Szabolcs, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) tagja. A matematika–fizika szakos tanár szerint téves az a kép, hogy az érintettek önként hagyták el a pályát, valójában az új jogviszonyt utasították el.