Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról: a köznevelési törvény módosításában már úgy szerepel, hogy a legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkra nem vonatkoznak a rendes munkabeszüntetéshez előírt bejelentési és határidőszabályok. A PDSZ szerint ezzel sikerült megőrizni a figyelmeztető sztrájk valódi funkcióját, azonban a legfontosabb vitás kérdésekben – köztük a tanítás kötelező biztosításában – továbbra sincs egyetértés.
A köznevelési törvény módosításáról szóló javaslatot múlt héten nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. A tervezetben szerepel a pedagógusok sztrájkjogának visszaállítása, ugyanakkor részletesen meghatározza azt is, milyen feladatokat kell sztrájk idején is ellátni.
A javaslat alapján továbbra is biztosítani kellene a gyermekfelügyeletet reggel 7 és délután 3 óra között, a kollégiumok működését, az étkeztetést, valamint a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel élő tanulók felügyeletét a megszokott körülmények között. Emellett, ha a munkabeszüntetés az érettségi vizsgák előtti 90 napban összesen öt munkanapnál tovább tartana, a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráit is meg kellene tartani.
A törvényjavaslat részletes előzetes szervezési szabályokat is tartalmaz. A helyi sztrájkbizottságnak legalább öt munkanappal korábban kellene bejelentenie a munkabeszüntetést, három nappal korábban pedig azt is közölnie kellene, várhatóan hány pedagógus vesz részt a sztrájkban. Az igazgatónak ez alapján kellene megszerveznie a még elégséges szolgáltatást, valamint tájékoztatnia a szülőket.
A PDSZ szombati közleménye szerint azonban a minisztériumi egyeztetések eredménye, hogy a tervezetben már az szerepel, hogy a sztrájk szervezésének szabályai a figyelmeztető sztrájkra nem vonatkoznak. A PDSZ ezt "kézzelfogható eredménynek" nevezte.
Indoklásuk szerint:
Ha erre is vonatkoznának az öt nappal korábbi bejelentési kötelezettséghez hasonló előírások, a figyelmeztető sztrájk a köznevelésben gyakorlatilag elveszítené a rendeltetését, és nem lenne alkalmas arra, hogy időben nyomást gyakoroljon a munkáltatóra.
A szervezet felidézte, hogy tavasszal a NOKS-dolgozók béremeléséért szervezett figyelmeztető sztrájk során éppen ezek a jogi bizonytalanságok okoztak problémát.
A legfontosabb vitás kérdésekben ugyanakkor nem közeledtek az álláspontok. A PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) továbbra is azt képviseli, hogy a még elégséges szolgáltatásról nem kellene külön törvényben rendelkezni, ha pedig erre mégis sor kerül, abból ki kellene venni a tanítás kötelező biztosítását.
Álláspontjuk szerint az oktatás nem olyan tevékenység, amely élet-, egészség- vagy balesetvédelmi okból elengedhetetlen lenne, ezért nem indokolt ilyen mértékben korlátozni a pedagógusok sztrájkjogát. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kérdés jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is folyamatban lévő ügy tárgya.
A minisztérium ezzel szemben az Alaptörvényben rögzített, a gyermekek mindenek felett álló érdekére hivatkozott, valamint arra, hogy a tanítás elmaradása veszélyeztetheti az érettségire való felkészülést. A tárgyaláson kompromisszumos javaslatként az is felmerült, hogy az érettségi előtti 60 vagy 90 napban ne lehessen sztrájkot tartani, ezt azonban a szakszervezetek nem támogatták.
A PDSZ közleményében egyértelművé tette, hogy további módosító javaslatokat fognak benyújtani, többek között a gyermekfelügyelet szabályainak pontosítására, és azt is szeretnék elérni, hogy kötelező legyen nyilvánosan meghirdetni az üres pedagógus-álláshelyeket.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
