Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról: a köznevelési törvény módosításában már úgy szerepel, hogy a legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkra nem vonatkoznak a rendes munkabeszüntetéshez előírt bejelentési és határidőszabályok. A PDSZ szerint ezzel sikerült megőrizni a figyelmeztető sztrájk valódi funkcióját, azonban a legfontosabb vitás kérdésekben – köztük a tanítás kötelező biztosításában – továbbra sincs egyetértés.
A köznevelési törvény módosításáról szóló javaslatot múlt héten nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. A tervezetben szerepel a pedagógusok sztrájkjogának visszaállítása, ugyanakkor részletesen meghatározza azt is, milyen feladatokat kell sztrájk idején is ellátni.
A javaslat alapján továbbra is biztosítani kellene a gyermekfelügyeletet reggel 7 és délután 3 óra között, a kollégiumok működését, az étkeztetést, valamint a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel élő tanulók felügyeletét a megszokott körülmények között. Emellett, ha a munkabeszüntetés az érettségi vizsgák előtti 90 napban összesen öt munkanapnál tovább tartana, a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráit is meg kellene tartani.
A törvényjavaslat részletes előzetes szervezési szabályokat is tartalmaz. A helyi sztrájkbizottságnak legalább öt munkanappal korábban kellene bejelentenie a munkabeszüntetést, három nappal korábban pedig azt is közölnie kellene, várhatóan hány pedagógus vesz részt a sztrájkban. Az igazgatónak ez alapján kellene megszerveznie a még elégséges szolgáltatást, valamint tájékoztatnia a szülőket.
A PDSZ szombati közleménye szerint azonban a minisztériumi egyeztetések eredménye, hogy a tervezetben már az szerepel, hogy a sztrájk szervezésének szabályai a figyelmeztető sztrájkra nem vonatkoznak. A PDSZ ezt "kézzelfogható eredménynek" nevezte.
Indoklásuk szerint:
Ha erre is vonatkoznának az öt nappal korábbi bejelentési kötelezettséghez hasonló előírások, a figyelmeztető sztrájk a köznevelésben gyakorlatilag elveszítené a rendeltetését, és nem lenne alkalmas arra, hogy időben nyomást gyakoroljon a munkáltatóra.
A szervezet felidézte, hogy tavasszal a NOKS-dolgozók béremeléséért szervezett figyelmeztető sztrájk során éppen ezek a jogi bizonytalanságok okoztak problémát.
A legfontosabb vitás kérdésekben ugyanakkor nem közeledtek az álláspontok. A PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) továbbra is azt képviseli, hogy a még elégséges szolgáltatásról nem kellene külön törvényben rendelkezni, ha pedig erre mégis sor kerül, abból ki kellene venni a tanítás kötelező biztosítását.
Álláspontjuk szerint az oktatás nem olyan tevékenység, amely élet-, egészség- vagy balesetvédelmi okból elengedhetetlen lenne, ezért nem indokolt ilyen mértékben korlátozni a pedagógusok sztrájkjogát. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kérdés jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is folyamatban lévő ügy tárgya.
A minisztérium ezzel szemben az Alaptörvényben rögzített, a gyermekek mindenek felett álló érdekére hivatkozott, valamint arra, hogy a tanítás elmaradása veszélyeztetheti az érettségire való felkészülést. A tárgyaláson kompromisszumos javaslatként az is felmerült, hogy az érettségi előtti 60 vagy 90 napban ne lehessen sztrájkot tartani, ezt azonban a szakszervezetek nem támogatták.
A PDSZ közleményében egyértelművé tette, hogy további módosító javaslatokat fognak benyújtani, többek között a gyermekfelügyelet szabályainak pontosítására, és azt is szeretnék elérni, hogy kötelező legyen nyilvánosan meghirdetni az üres pedagógus-álláshelyeket.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
