Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról: a köznevelési törvény módosításában már úgy szerepel, hogy a legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkra nem vonatkoznak a rendes munkabeszüntetéshez előírt bejelentési és határidőszabályok. A PDSZ szerint ezzel sikerült megőrizni a figyelmeztető sztrájk valódi funkcióját, azonban a legfontosabb vitás kérdésekben – köztük a tanítás kötelező biztosításában – továbbra sincs egyetértés.
A köznevelési törvény módosításáról szóló javaslatot múlt héten nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. A tervezetben szerepel a pedagógusok sztrájkjogának visszaállítása, ugyanakkor részletesen meghatározza azt is, milyen feladatokat kell sztrájk idején is ellátni.
A javaslat alapján továbbra is biztosítani kellene a gyermekfelügyeletet reggel 7 és délután 3 óra között, a kollégiumok működését, az étkeztetést, valamint a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel élő tanulók felügyeletét a megszokott körülmények között. Emellett, ha a munkabeszüntetés az érettségi vizsgák előtti 90 napban összesen öt munkanapnál tovább tartana, a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráit is meg kellene tartani.
A törvényjavaslat részletes előzetes szervezési szabályokat is tartalmaz. A helyi sztrájkbizottságnak legalább öt munkanappal korábban kellene bejelentenie a munkabeszüntetést, három nappal korábban pedig azt is közölnie kellene, várhatóan hány pedagógus vesz részt a sztrájkban. Az igazgatónak ez alapján kellene megszerveznie a még elégséges szolgáltatást, valamint tájékoztatnia a szülőket.
A PDSZ szombati közleménye szerint azonban a minisztériumi egyeztetések eredménye, hogy a tervezetben már az szerepel, hogy a sztrájk szervezésének szabályai a figyelmeztető sztrájkra nem vonatkoznak. A PDSZ ezt "kézzelfogható eredménynek" nevezte.
Indoklásuk szerint:
Ha erre is vonatkoznának az öt nappal korábbi bejelentési kötelezettséghez hasonló előírások, a figyelmeztető sztrájk a köznevelésben gyakorlatilag elveszítené a rendeltetését, és nem lenne alkalmas arra, hogy időben nyomást gyakoroljon a munkáltatóra.
A szervezet felidézte, hogy tavasszal a NOKS-dolgozók béremeléséért szervezett figyelmeztető sztrájk során éppen ezek a jogi bizonytalanságok okoztak problémát.
A legfontosabb vitás kérdésekben ugyanakkor nem közeledtek az álláspontok. A PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) továbbra is azt képviseli, hogy a még elégséges szolgáltatásról nem kellene külön törvényben rendelkezni, ha pedig erre mégis sor kerül, abból ki kellene venni a tanítás kötelező biztosítását.
Álláspontjuk szerint az oktatás nem olyan tevékenység, amely élet-, egészség- vagy balesetvédelmi okból elengedhetetlen lenne, ezért nem indokolt ilyen mértékben korlátozni a pedagógusok sztrájkjogát. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kérdés jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is folyamatban lévő ügy tárgya.
A minisztérium ezzel szemben az Alaptörvényben rögzített, a gyermekek mindenek felett álló érdekére hivatkozott, valamint arra, hogy a tanítás elmaradása veszélyeztetheti az érettségire való felkészülést. A tárgyaláson kompromisszumos javaslatként az is felmerült, hogy az érettségi előtti 60 vagy 90 napban ne lehessen sztrájkot tartani, ezt azonban a szakszervezetek nem támogatták.
A PDSZ közleményében egyértelművé tette, hogy további módosító javaslatokat fognak benyújtani, többek között a gyermekfelügyelet szabályainak pontosítására, és azt is szeretnék elérni, hogy kötelező legyen nyilvánosan meghirdetni az üres pedagógus-álláshelyeket.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
