Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Idén elfogadhatják az új Nemzeti alaptantervet - erről beszélt egy interjúban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Ez azt jelenti, hogy 2019 szeptemberében biztosan nem vezetik majd be az új tantervet.
Nincs az a zseniális új tanterv, amely előrelépést jelenthetne, ha nem adnak elegendő időt az iskoláknak arra, hogy átgondoltan és szakmailag megalapozottan elkészíthessék helyi tanterveiket.
Az új Nemzeti alaptanterv (Nat) 2019-es bevezetésére nem fog sor kerülni – jelentette ki Pósán László, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának fideszes elnöke a bizottság hétfői ülésén.
Az új Nemzeti alaptanterv tervezete nem ígér valódi kitörést a magyar köznevelés nagyon elöregedett, egyoldalú és tantárgycentrikus útvesztőjéből – véli a Magyar Művészeti Akadémia (MMA)
Legalább egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetését – ezt javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága, amely hétfőn hozta nyilvánosságra részletes véleményét a NAT-tervezetről. Azt írják, az óraszámok túl magasak, a diákok iskolai terhelése már-már „életkorlátozó tényező”, ugyanakkor a természettudományos tárgyak háttérbe szorulása aggasztó.
A történelem közoktatásbeli összes óraszáma mellett (18) már most eltörpül a földrajz jelenlegi 7 órája, mely a NAT 2018-as tervezete szerint tovább csökkenne 6 órára. Ez európai összevetésben is hatalmas aránytalanság – írja az Eduline-hoz eljuttatott, az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről szóló állásfoglalásában Dr. Szilassi Péter egyetemi docens, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke.
A szakközépiskolai tanulók kimaradtak a NAT szabályozási köréből, pedig ebbe az iskolatípusba jár a korosztály közel negyede - írja az új alaptanterv tervezetéről a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma.
Csak azokban az iskolákban lenne szabad megkezdeni a korai nyelvoktatást, amelyekben biztosítani tudják az adott életkori sajátosságokhoz illeszkedő foglalkozásokat, és amelyek lehetőséget adnak a megkezdett nyelv folytatására a kötelező nyelvtanulás megkezdése után is - hívta fel a figyelmet a Nyelvtudásért Egyesület.
Elfogadhatatlannak tartják, hogy az új Nemzeti alaptanterv tervezete a nyilvánosság kizárásával készült, „abszurdum, hogy még a tervezet megjelenése után sem hozták nyilvánosságra, kik készítették a szakmai anyagot” – írja állásfoglalásában a Történelemtanárok Egylete (TTE), amely részletes véleményt közölt a NAT-tervezetről.
Erős kétségei vannak, hogy 2019 szeptemberétől be lehet vezetni az új Nemzeti alaptantervet, lehet, hogy erre csak 2020-tól kerül sor – közölte szerdai sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője.
„Ez az egész terv, így ahogy van, elvetendő, a magyar óvodai nevelés jelentőségének, szakmaiságának eltörlését jelenti” – írja a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztálya az új Nemzeti alaptanterv tervezetében szereplő nulladik évfolyamról.
A történelemoktatás terén a legégetőbb probléma a tananyag zsúfoltsága, ezen kétségkívül változtat az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete. Számos, főleg egyetemes történelmi téma került ki az új NAT-ból, ami korábban része volt a tantervnek - mondta a Magyar Időknek a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke.
Több száz szakmai és társadalmi észrevétel érkezett a Nemzeti alaptanterv (Nat) munkaanyagához, a rendkívül eltérő koncepcionális javaslatoktól a kisebb technikai észrevételekig - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi)
Első osztálytól nyolcadikig azt sem tudják a gyerekek, hogy az, hogy kimehetnek-e pisilni az óráról, nem a tanár egyéni megítélésén múlik, hanem alapvető joguk.
A új Nemzeti alaptanterv tervezete a 9. és 12. évfolyam között legalább 100 verset, 6 drámát és 40 novellát, regény- vagy esszérészletet ír elő, az öt egészében feldolgozott regény mellett. Ez túl nehéz feladat a szakgimnáziumokban és a gimnáziumok egy részében.
Törölnék a heti öt testnevelésórát, a tantervben található testnevelés vagy hittan/erkölcstan tanórák helyett gazdasági ismeretekkel foglalkozó, gyakorlatorientált tantárgyat vezetnének be - többek között ezt javasolja a Független Diákparlament-