Száz vers, öt regény, hat dráma, negyven novella: ilyen lesz az új NAT?

A új Nemzeti alaptanterv tervezete a 9. és 12. évfolyam között legalább 100 verset, 6 drámát és 40 novellát, regény- vagy esszérészletet ír elő, az öt egészében feldolgozott regény mellett. Ez túl nehéz feladat a szakgimnáziumokban és a gimnáziumok egy részében.

  • Eduline
MTI Fotó: Balázs Attila

Az egységes kerettanterv nem katalizálja, hanem ellehetetleníti a tanterv- és taneszközfejlesztést, a magyartanításban szükséges paradigmaváltást - írja a Magyartanárok Egyesülete véleményében az új NAT tervezetéről.

Az, hogy az új NAT nincsen évfolyamokra bontva, egészen jó, választható lehetőségeket feltételez a tanárok számára, ami a tananyag feldolgozását illeti. Azonban ez mit sem ér, hiszen a kötelező kerettanterv valójában a születés pillanatában felszámolja az ebból adódó lehetőséget - állapítja meg az egyesület, hozzátéve: az egyetlen kerettanterv egységesen fogja a tanítási tartalmakat az időben elosztani. Ezzel többek között 9-12. évfolyamon lehetetlenné teszi irodalomból a kronologikustól eltérő tanítási programokat. Az eltérő kontextusokban tanítás lehetősége, az új tananyagkiválasztási és tananyagelrendezési elvek szerinti építkezés elméletileg körvonalazott lehetősége megszűnik - írják.

A Magyartanárok Egyesülete többek között ezért javasolja sok éve a kötelező kerettanterv vagy a magára hagyott helyi tantervek helyett az ajánlott mintatanterveket, amelyek eltérő strukturális megoldásokat és az eltérő iskolákhoz - nem pedig iskolatípusokhoz -, tanulócsoportokhoz eredményes alkalmazkodást lehetővé tennék.

Hiába nincs műlista, kötelező számok vannak

A új Nemzeti alaptanterv tervezete a 9. és 12. évfolyam között legalább 100 verset, 6 drámát és 40 novellát, regény- vagy esszérészletet ír elő, az öt egészében feldolgozott regény mellett. A 40 novella a mainál is jóval több, irreális, a 100 vers és a 6 dráma feldolgozása sok nem elit gimnáziumban és a szakgimnáziumok zömében túl nehéz feladatot jelent - írja a Magyartanárok Egyesülete.

Az alaptantervnek mindenhol teljesíthetőnek kellene lennie, ezzel szemben már az 5-8. évfolyamosok kötelező műszámai is aligha teljesíthetők minden tanulócsoportban, és hasonló a helyzet a 9-12. évfolyamon is.

Elhanyagolt médiatudatosság, csökkenő értékű művészeti tárgyak

A tanulói túlterhelés csökkentésének jegyében a tervezet tovább rontja a művészeti tárgyak pozícióit, és elképesztő módon elhanyagolja a médiatudatosság fejlesztését - véli a Magyartanárok Egyesülete, ugyanis a tervezet megszünteti a tánc és drámát mint tantárgyat, a 9. és a 11. évfolyamon eggyel csökkenti az irodalomórák számát, és nem ismeri az önálló média- és mozgóképkultúra tantárgyat, csupán az utolsó évfolyamokon szerepelteti választható tárgyként.

Hozzáteszik, hogy a médiatudatosság a 2012-es NAT-ban még szerepelt a kiemelt nevelési célok között, ma már nem. Ez a hiány a 21. század mediatizált világában mind az autonómiára nevelés, mind az állampolgári nevelés szempontjából megbocsáthatatlan - írják. Ráadásul a film mint műfaj alig tűnik fel a tervezetben, a magyar nyelv és irodalom tantárgyban sem kap teret, a vizuális nevelésben sem.

"Nem nemzeti alaptanterv"

A nemzeti alaptanterv nem nemzeti alaptanterv, mert a benne foglalt tananyagtartalom egy korosztály diákságának harmada-fele számára feldolgozhatatlan. A nemzetből kimarad a szakgimnáziumok jó része és a szakiskolák összessége - írja a Magyartanárok Egyesülete, amelynek tagjai egyébként teljesen egyetértenek a Civil Közoktatási Platform és a HAT véleményével, miszerint a „NAT-2018 a tartalmi szabályozásnak azt a paradigmáját képviseli, amely szerint a tanulók által elsajátítandó műveltség egészét, vagy legalábbis a nagy részét mindenkire azonos módon és azonos tatalommal kell meghatározni. Ez a "totális műveltségátadási paradigmának" nevezhető megoldás alapvetően problematikus a differenciálás szempontjából.

Mindezek ellenére a 2018-as tervezetet a 2012-eshez képest szemléletileg korszerűbbnek és szakszerűbbnek tartják: irodalomból először van szó az olvasás örömének előtérbe helyezéséről, és a korábbiaknál egyértelműbben a különböző befogadási és értelmezési stratégiákról, a művekhez vezető különböző kontextusokról - írják.

Hozzátették, hogy az 5-8. évfolyam ajánlott olvasmányai esetében az is jelzi a diákbefogadó felé fordulást, hogy a tervezet kiköti, hogy az olvasandó-feldolgozandó négy regény közül egy külföldi és egy kortárs legyen. Ezzel szerény mértékben ugyan, de bekerült a tantervbe a kortárs ifjúsági irodalom - teszik hozzá.

„Ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja"

Ha a jelenlegi tervezetet fogadják el, középfokon csak a diákok 40%-a, a gimnazisták számára lesz alkalmazható az új Nemzeti alaptanterv, „ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja" - írja a Civil Közoktatási Platform (CKP).

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?