"Szakközépiskolának nevezik azt a szakiskolát, ahol heti 6 órában tanítanak közismereti tárgyakat"

A szakközépiskolai tanulók kimaradtak a NAT szabályozási köréből, pedig ebbe az iskolatípusba jár a korosztály közel negyede - írja az új alaptanterv tervezetéről a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma.

  • Eduline
pixabay

A dokumentum újszerű alapelveket fogalmaz meg, ugyanakkor azokat a régi struktúrákba, egy 3X4 éves szakaszolást feltételezve a 25 évvel ezelőtti szemlélettel közelíti meg. A fejlett világ országaiban az általános iskola 9 vagy 10 évfolyamig tart, erre épül a szakképzés - írja az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma.

Annak ellenére, hogy a tervezett több mint egy évtizedre előretekint, utalva 2030-ra, adottnak veszi a jelenlegi szakképzési szerkezetet. Különösen a szakközépiskolák tanulói számára érdemben egyáltalán nem fogalmaz meg egy korszerű tananyagstruktúrát - teszik hozzá.

Nem minden iskolákban lenne szabad megkezdeni a korai nyelvoktatást

Csak azokban az iskolákban lenne szabad megkezdeni a korai nyelvoktatást, amelyekben biztosítani tudják az adott életkori sajátosságokhoz illeszkedő foglalkozásokat, és amelyek lehetőséget adnak a megkezdett nyelv folytatására a kötelező nyelvtanulás megkezdése után is - hívta fel a figyelmet a Nyelvtudásért Egyesület.

A szakmai szervezet szerint gond, hogy a NAT-ban megmarad a szülőket és gyerekeket megtévesztő,  "a valós tartalmat elfedő iskolatípus-megnevezés, szakközépiskolának nevezik azt a szakiskolát (szakmunkásképző iskolát), ahol mindössze heti 6 órában tanítanak közismereti tantárgyakat. Erre az alapra ígérnek 2 év alatt érettségi vizsgára felkészítést. Szakgimnáziumnak nevezik azt a szakközépiskolát, amelyben lecsökkentették a közismereti óraszámokat".

Problémásnak tartják azt is, hogy a szakközépiskolai (szakiskolai) tanulók kimaradtak a NAT szabályozási köréből, pedig ebbe az iskolatípusba jár a korosztály közel negyede.

Úgy vélik, a szakgimnáziumi (szakközépiskolai) tanulókat az iskola csak a szakirányú továbbtanulásra készíti fel, kizárja őket a más irányú felsőoktatási intézményekből, ezzel lehetetlenné teszi a pályakorrekciót.

Abszurd, hogy még a NAT-tervezet megjelenése után sem derült ki, kik készítették az anyagot

Elfogadhatatlannak tartják, hogy az új Nemzeti alaptanterv tervezete a nyilvánosság kizárásával készült, „abszurdum, hogy még a tervezet megjelenése után sem hozták nyilvánosságra, kik készítették a szakmai anyagot" - írja állásfoglalásában a Történelemtanárok Egylete (TTE), amely részletes véleményt közölt a NAT-tervezetről.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.