Újabb vélemény az új NAT-tervezetről: törölné a diákparlament a mindennapos testnevelésórát

Törölnék a heti öt testnevelésórát, a tantervben található testnevelés vagy hittan/erkölcstan tanórák helyett gazdasági ismeretekkel foglalkozó, gyakorlatorientált tantárgyat vezetnének be - többek között ezt javasolja a Független Diákparlament-

  • Eduline
MTI Fotó: Balázs Attila

A Független Diákparlament szerint "biológiai szempontból" rendkívül hátrányos 14 éves korban életre szóló döntéseket hozni, ezért kérik, hogy alakítsák át az iskolai rendszert úgy, hogy a szakmaválasztásról később, 16-17 éves korban kelljen a diákoknak döntenie - írják az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről készített állásfoglalásukban.

Ezen felül azt kérik, fokozottabban támogassák az iskolák akadálymentesítését, valamint érzékenyítő programok, tanórák megszervezését. A középiskola utolsó 2 évében tegyék fakultatívabbá az oktatást: a természettudományokat csak 9. és 10. évfolyamon javasolják kötelezően oktatni, a készségtantárgyakat pedig leginkább általános iskolában.

Kérik a diákok óraszámainak csökkentését, általános iskolában heti 25, míg középiskolában 30 tanórát javasolnak. Valamint eltörölnék a mindennapos testnevelést, legalább addig, míg annak infrastrukturális feltételei – pl. tornatermek elegendő száma/nagysága – nem biztosítottak.

Viszont hozzáadnák a tananyaghoz a 7. és 11. évfolyamon a diákok tájékoztatását az aktuális felvételi rendszerről, emellett azt kérik, a tantervben található testnevelés vagy hittan/erkölcstan tanórák rovására vezessenek be gazdasági ismeretekkel foglalkozó, gyakorlatorientált tantárgyat. A hagyományos, ötfokozatú értékelés helyett a százalékos, valamint a szövegesen értékelést támogatnák.

Hozzá nem értést vagy cinizmust tükröz - újabb vélemény az új NAT tervezetéről

Teljesen nyilvánvaló, hogy a művészeteket a „központi akarat" nem tartja fontosnak - írja Bodóczky István a Taní-tani.info oldalán az új NAT tervezetéről. A művészeti foglalkozások sokrétű fejlesztő hatását nyilván nem veszik komolyan, különben nem javasolnák, hogy alsó tagozatban csak formatív, fejlesztő értékelés legyen - írjaBodóczky István egyetemi oktató a Taní-tani.info oldalán.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.