Törölnék a heti öt testnevelésórát, a tantervben található testnevelés vagy hittan/erkölcstan tanórák helyett gazdasági ismeretekkel foglalkozó, gyakorlatorientált tantárgyat vezetnének be - többek között ezt javasolja a Független Diákparlament-
A Független Diákparlament szerint "biológiai szempontból" rendkívül hátrányos 14 éves korban életre szóló döntéseket hozni, ezért kérik, hogy alakítsák át az iskolai rendszert úgy, hogy a szakmaválasztásról később, 16-17 éves korban kelljen a diákoknak döntenie - írják az új Nemzeti alaptanterv tervezetéről készített állásfoglalásukban.
Ezen felül azt kérik, fokozottabban támogassák az iskolák akadálymentesítését, valamint érzékenyítő programok, tanórák megszervezését. A középiskola utolsó 2 évében tegyék fakultatívabbá az oktatást: a természettudományokat csak 9. és 10. évfolyamon javasolják kötelezően oktatni, a készségtantárgyakat pedig leginkább általános iskolában.
Kérik a diákok óraszámainak csökkentését, általános iskolában heti 25, míg középiskolában 30 tanórát javasolnak. Valamint eltörölnék a mindennapos testnevelést, legalább addig, míg annak infrastrukturális feltételei – pl. tornatermek elegendő száma/nagysága – nem biztosítottak.
Viszont hozzáadnák a tananyaghoz a 7. és 11. évfolyamon a diákok tájékoztatását az aktuális felvételi rendszerről, emellett azt kérik, a tantervben található testnevelés vagy hittan/erkölcstan tanórák rovására vezessenek be gazdasági ismeretekkel foglalkozó, gyakorlatorientált tantárgyat. A hagyományos, ötfokozatú értékelés helyett a százalékos, valamint a szövegesen értékelést támogatnák.
Hozzá nem értést vagy cinizmust tükröz - újabb vélemény az új NAT tervezetéről
Teljesen nyilvánvaló, hogy a művészeteket a „központi akarat" nem tartja fontosnak - írja Bodóczky István a Taní-tani.info oldalán az új NAT tervezetéről. A művészeti foglalkozások sokrétű fejlesztő hatását nyilván nem veszik komolyan, különben nem javasolnák, hogy alsó tagozatban csak formatív, fejlesztő értékelés legyen - írjaBodóczky István egyetemi oktató a Taní-tani.info oldalán.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
