Első osztálytól nyolcadikig azt sem tudják a gyerekek, hogy az, hogy kimehetnek-e pisilni az óráról, nem a tanár egyéni megítélésén múlik, hanem alapvető joguk.
A Gyermekjogi egyezmény szerint: "az oktatás célja biztosítani a gyerek számára az élethez szükséges készségeket....cél megerősíteni a gyerek készségeit, tanulási és más képességeit, emberi méltósága, önbecsülése és önbizalma kibontakoztatása által" - írja a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a NAT-tervezettel kapcsolatban.
Aggályosnak találják, hogy a gyermekjogok csak 8. osztályban kerülnek elő, és ott is csak úgy, hogy a jogszabályoknak megfelelés a téma, miközben a gyermekjogok valójában alapvető gyermeki szükségletekről szólnak. Első osztálytól nyolcadikig így például azt sem tudják a gyerekek, hogy az, hogy kimehetnek-e pisilni az óráról, nem a tanár egyéni megítélésén múlik, hanem alapvető joguk.
Illetve a szexuális edukáció, nemi nevelés 7-8. osztályban kerül elő, miközben ma a hatályos törvények értelmében egy 12. éves gyerek már létesíthet beleegyezéses szexuális kapcsolatot, és a nemi érés folyamatának felgyorsulása miatt ma már 4. osztályban is egyre több olyan gyerek van, aki a pubertáskori hormonális és testi változásokkal érintett. A NAT tervezése során erre a tényre figyelemmel kellett volna lenni - írják.
Véleményük szerint a vizuális kultúra az ének-zenével együtt, a művészeti oktatás részeként szerepel, ami figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a vizuális kultúra a 21. század meghatározója, és az ahhoz kapcsolódó művészeti intelligencia fejlesztése alapvető lenne annak érdekében, hogy a gyerekek sikeres munkavállalók lehessenek a jövőben. Például ma az interneten a Youtube a második legnagyobb kereső portál. Nincs gyerek, aki ne használná, miközben az ott található vizuális tartalmak értése és értelmezése, kritikája elképesztően fontos lenne számukra.
A digitális kompetenciák nem tartalmazzák az erőszakmentesség elvét - teszik hozzá - az online zaklatással kapcsolatos kompetenciák meghatározásánál pedig figyelmen kívül hagyják, hogy az online és offline (tantermi / iskolai) erőszak összefügg. A bántalmazás, erőszak és iskolai zaklatás még a fogalomhasználat szintjén sem jelenik meg a NAT-ban, miközben alapvető kompetenciáknak kellene hozzájuk kapcsolódnia, elismerve és elfogadva azokat a kutatási adatokat, melyek szerint a magyar iskolások 70 százaléka érintett valamilyen módon ezzel a jelenséggel.
Száz vers, öt regény, hat dráma, negyven novella: ilyen lesz az új NAT?
A új Nemzeti alaptanterv tervezete a 9. és 12. évfolyam között legalább 100 verset, 6 drámát és 40 novellát, regény- vagy esszérészletet ír elő, az öt egészében feldolgozott regény mellett. Ez túl nehéz feladat a szakgimnáziumokban és a gimnáziumok egy részében.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
