A Gyermekjogi egyezmény szerint: "az oktatás célja biztosítani a gyerek számára az élethez szükséges készségeket....cél megerősíteni a gyerek készségeit, tanulási és más képességeit, emberi méltósága, önbecsülése és önbizalma kibontakoztatása által" - írja a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a NAT-tervezettel kapcsolatban.
Aggályosnak találják, hogy a gyermekjogok csak 8. osztályban kerülnek elő, és ott is csak úgy, hogy a jogszabályoknak megfelelés a téma, miközben a gyermekjogok valójában alapvető gyermeki szükségletekről szólnak. Első osztálytól nyolcadikig így például azt sem tudják a gyerekek, hogy az, hogy kimehetnek-e pisilni az óráról, nem a tanár egyéni megítélésén múlik, hanem alapvető joguk.
Illetve a szexuális edukáció, nemi nevelés 7-8. osztályban kerül elő, miközben ma a hatályos törvények értelmében egy 12. éves gyerek már létesíthet beleegyezéses szexuális kapcsolatot, és a nemi érés folyamatának felgyorsulása miatt ma már 4. osztályban is egyre több olyan gyerek van, aki a pubertáskori hormonális és testi változásokkal érintett. A NAT tervezése során erre a tényre figyelemmel kellett volna lenni - írják.
Véleményük szerint a vizuális kultúra az ének-zenével együtt, a művészeti oktatás részeként szerepel, ami figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a vizuális kultúra a 21. század meghatározója, és az ahhoz kapcsolódó művészeti intelligencia fejlesztése alapvető lenne annak érdekében, hogy a gyerekek sikeres munkavállalók lehessenek a jövőben. Például ma az interneten a Youtube a második legnagyobb kereső portál. Nincs gyerek, aki ne használná, miközben az ott található vizuális tartalmak értése és értelmezése, kritikája elképesztően fontos lenne számukra.
A digitális kompetenciák nem tartalmazzák az erőszakmentesség elvét - teszik hozzá - az online zaklatással kapcsolatos kompetenciák meghatározásánál pedig figyelmen kívül hagyják, hogy az online és offline (tantermi / iskolai) erőszak összefügg. A bántalmazás, erőszak és iskolai zaklatás még a fogalomhasználat szintjén sem jelenik meg a NAT-ban, miközben alapvető kompetenciáknak kellene hozzájuk kapcsolódnia, elismerve és elfogadva azokat a kutatási adatokat, melyek szerint a magyar iskolások 70 százaléka érintett valamilyen módon ezzel a jelenséggel.
A új Nemzeti alaptanterv tervezete a 9. és 12. évfolyam között legalább 100 verset, 6 drámát és 40 novellát, regény- vagy esszérészletet ír elő, az öt egészében feldolgozott regény mellett. Ez túl nehéz feladat a szakgimnáziumokban és a gimnáziumok egy részében.
